Oscar ma

  • 1999. március 25.

Publicisztika

Vasárnap este kiosztották az idei Oscar-díjakat. A gála kicsit hosszasabbra sikeredett a vártnál, de sebaj. Pár óra, amíg a világ, elfeledve nyavalyáit, véres keze, sebzett lelke helyett önnön jóképûségére, szórakoztató voltára figyel. Kortnyi áldott amnézia.

Ám legszebb arcunk önfeledt bámulása azzal is jár, hogy a tükör kimutatja, ha a kozmetikus rajtunk felejtett egy mitesszert. Sok bibis Oscar-ceremónia van már mögöttünk, a szó mozitörténeti és képes értelmében is. Megesik bizony, hogy amikor legjobban önélvezünk, betoppan a Marlon Brando által maga helyett küldött díszindián, és beszól.

Tán túl voltunk már Roberto Benigni széktámlákon eljárt örömtáncán, amikor Martin Scorsese és Robert de Niro színpadra támogatott egy kilencven éves férfit, ki az életmûvéért járó Oscart átvenni érkezett. Elia Kazan, Elia Kazanjoglu, a Konstantinápolyban született, öt éves kora óta Amerikában élõ görög-amerikai filmrendezõ.

Mozikban látható mûvéhez kétség se fér. A vágy villamosa, a Viva Zapata, A rakparton, az Édentõl keletre, az Amerika, Amerika vagy A látogatók tartalmukban, formájukban kiemelkedõ munkák. Ha van értelme a mûvészetben gyakorta használt terminus technicusnak: haladó, akkor ez pont ezekre a filmekre érvényes.

E haladó mûvész 1952-ben az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elõtt tett vallomásában mint meghasonlott kommunista egy életre üldözöttségbe taszította tizenegy egykori eszmetársát.

A McCarthy-korszak a boszorkány- (zsidó- baloldali- egyáltalán: értelmiségi-, nota bene: haladó-) üldözés sunyi szezonja volt. Elia Kazan soha nem kért bocsánatot a Viva Zapata és A vágy villamosa évében nyújtott harmadik emlékezetes produkciójáért. A világ nagyobbik fele most megbocsátott és hódolt. Warren Beatty (na ja, nála kezdte a pályáját) és Sophia Loren (mi köze hozzá?) állva tapsolt. Spielberg ülve és kimérten (ha majd szobrot állítanak a politikai korrektségnek, õ lesz a modell e felvételrõl). Nick Nolte, Ed Harris föl sem állt, nem is tapsolt, de ottmaradt. Mit csinált volna Marlon Brando (ha járna ilyenekre, pont õ?); vagy James Dean (ha jöhetett volna)? Õket például Kazan mûködésének köszönheti a filmvilág.

A mûvészi nagyságért az elismerés meg nem tagadható. Az erkölcsi vagy politikai kislelkûség nem mûvészeti kategória. De a felejtés, miként a megbocsátás sem az.

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.