Botrányt kiáltanak a Geréb mögött felsorakozó mozgalmárok és szimpatizánsok, s azt hangsúlyozzák, hogy Geréb végső meghurcolásáról és az otthon szülés büntetéséről van szó - annak ellenére, hogy Cserni János bíró indoklásában hangsúlyozta: az ítélet nem állásfoglalás ebben a kérdésben. Az univerzum másik fele pedig azzal érvel, hogy Geréb keze között meghalt egy baba, egy másik súlyosan sérült születés közben, és ez akkor is büntetendő, ha sok más orvos megússza a hasonlóan durva műhibákat. (Hogy ne menjünk messzire, az internetes fórumokon a Geréb-ítélet kapcsán rendre felmerül H. Sz. nőgyógyász neve. 't néhány hete mentették fel jogerősen, noha páciense úgy halt meg szülés közben, hogy két korábbi, komplikációkkal súlyosbított szülését követően más orvosok programozott császármetszést javasoltak, ám ezt ő nem tartotta indokoltnak. Ráadásul amiatt is nyomozás indult ellene, hogy túl sok páciense szült az ügyeleti idejében, vagyis felmerült a gyanú, hogy mesterségesen indított be szüléseket. Ez a vádiratba be sem került, mert nem találták bizonyíthatónak. Az orvos az eset óta folyamatosan praktizál.)
Geréb a mostani perben több ügy miatt állt a bíróság elé. Maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés volt a vád azon eset miatt, amikor 2003-ban egy ikerszülést vezetett intézeten kívül, s az egyik babát születés után újra kellett éleszteni - ám ez már csak a kiérkezett mentősöknek sikerült, s a baba az idegrendszeri károsodás következtében fél év múlva meghalt. Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés volt a vád a másik, 2007-es esetben, ekkor a magzat válla elakadt születés közben, s ennek következtében meghalt. A vád tárgyát képezte még két másik történet, amikor szülő nőket kivérzéses állapotban vittek kórházba, de néhány napon belül meggyógyultak, s az újszülötteknek sem lett semmi bajuk. Ezekben az ügyekben Geréb Ágnest és a szüléseknél segédkező társait felmentették.
De vajon a két év fogház tényleg a Geréb elleni méltatlan hadjárat folytatása?
*
Hogy a bírói döntés egyben üzenet az otthon szülésről magáról, az akkor is így van, ha elhisszük Cserni bírónak, hogy ez a szempont nem vezette, kizárólag a vádlott tetteiről döntött. Indoklásában hangsúlyozta, hogy a veszélyeztetést nem a tervezett otthon szülés jelentette, hanem a fellépő helyzetekre adott szakmai válaszok. Ám egy ítélet mindig túlmutat önmagán. Ha Geréb Ágnes, akinek neve az otthon szülés szinonimája lett az elmúlt években, bűnös, akkor az otthon szülés is bűnös - gondolják sokan. De erről nem a bíró tehet. Nem várhatja tőle senki, hogy e szillogizmus miatt automatikusan felmentse Gerébet, nehogy útjába álljon a most végre valahogy szabályozott intézeten kívüli szülés elterjedésének. Ennyi erővel azt is mondhatnánk, hogy Gerébnek kellett volna sokkal, sokkal óvatosabbnak lennie. Nemcsak a tragédiával végződő szüléseknél, hanem akkor, amikor hagyta, hogy neve eggyé váljon az otthon szüléssel, tudván, hogy minden, ami vele történik, amit ő elkövet, amit mond, az átlényegül. Ráadásul, ha valaki egyszer törvényt sért, aligha csodálkozhat, hogy a törvény őre a következő alkalommal kevésbé bízik benne. Gerébet egyszer három évre már eltiltották születésekben való segédkezéstől 2007 októberében, egy hét évvel korábbi, születést követő haláleset miatt. Noha most az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést kért, a bíró - ritka eset az ilyen - ennél szigorúbb ítéletet hozott. Cserni János azzal indokolta a letöltendő büntetést, hogy a vádlott - túl azon, hogy a komplikációkra nem jól reagált - egyszer már visszaélt az eltiltással, s folytatta tevékenységét. És azzal indokolta a feltételes szabadlábra helyezést egy év után, hogy addigra legális, tehát vélhetően kisebb kockázatú lesz az otthon szülés. (A dolog pikantériája, hogy a felfüggesztett szabadságvesztést indítványozó ügyész most már azért fellebbez, hogy Gerébnek mindenképpen le kelljen ülnie a két évet. Ráadásul Gerébnek szerencséje is volt: ha a nemrégiben szigorodott Btk. vonatkozna rá, akkor - amennyiben nem mentik fel - minimum három évet kellett volna kapnia.) Egy bíró akkor sem engedhet meg más logikát magának, mint hogy figyelembe vegye a szülésznő korábbi jogsértését, ha esetleg - a Gerébet támogatók táborával egyetértve - úgy gondolja, hogy erkölcsi kötelessége volt Gerébnek további otthon szüléseket vezetni (hiszen vannak nők, akik mindenképpen, akár egyedül, mindennemű szakember segítsége nélkül is otthon akarnak szülni). És még az sem érv a bírói érvelés ellen, hanem nagy szerencsétlenség ebben a történetben, hogy a perben szereplő események idején az állam mulasztásos alkotmánysértése miatt kellett Gerébnek tilosban szüléseket kísérnie. A tervezett otthon szülés ugyanis megengedett volt - de nem szabályozták, és a kísérése szabálysértésnek minősült.
Ezekkel a szempontokkal akkor sem számolhat a bíró egy konkrét haláleset megítélésénél, ha olyan emberről van szó, aki nagyon jó "ügyért küzd". Jól vagy rosszul, ez ebből a szempontból mindegy. (Erről lásd cikkünket: Vajúdnak a hegyek, Magyar Narancs, 2010. október 21.) Mivel felfüggesztettet nem adhatott olyasvalakinek, aki ezt egyszer már nem tartotta be, egy lehetősége maradt volna a bírónak, ha nem akarja Gerébet börtönben látni: felmenti őt. Ezt csak akkor tehette volna, ha úgy látja, a két magzat esetében a szülésznőn egyáltalán nem múlott az események kifutása. Nem így látta, a védelem nem volt elég meggyőző. Hogy helyesen ítélt-e Geréb szülészeti beavatkozásairól, ezt laikusként nem lehet megmondani, annyira bonyolult helyzetekről és eljárásokról van szó. Persze mi, kívülállók mégis ezt tesszük, amikor véleményt mondunk egy ítéletről. Így tettem én is néhány bekezdéssel feljebb H. Sz. esetében, mert gyanús a történet. (Ám mivel nem bizonyított e gyanú, nem írhatom ki a nevét.) És így tesznek Geréb támogatói is (szándékosan nem az otthon szülés híveit említem), akik érzelmileg teljesen érthetően az otthon szülést és annak apostolát féltik.
*
Geréb - nyilván teljesen tudatosan - évtizedek óta a sors elébe ment (a vele készült interjúnkat lásd: "És máglyát is raknak?", Magyar Narancs, 2009. szeptember 24.). Most utolérte a végzet. De ezzel egy időben be is érett munkája gyümölcse: jogilag is elfogadottá vált az otthon szülés. Még ha a kezdeti szabályozás nem is ad túl nagy kompetenciát a bábáknak, s az intézeten kívüli szülést nem is emeli egy szintre a kórházi szüléssel, hiszen a társadalombiztosítás nem finanszírozza, ez nagy győzelem. Társadalom-lélektanilag legalább akkora hatása van, mint az elmarasztaló ítéletnek.
