A Nemzet Sportolója címet az Országgyűlés a 2004. évi sporttörvényben alapította. Azok a hatvan éven felüli, kimagasló eredményeket elért magyar sportolók kaphatják meg, akik aktív sportpályafutásuk befejezése után is meghatározó szerepet játszanak a magyar sportéletben.
Széles körű, alapos konzultáció eredményeként állt össze az első tizenkettő névsora, mintául is szolgálhatott volna. Puskás Ferenc és Albert Flórián mellett egy parasportoló (Ivánkay Mária, asztalitenisz) és egy, nem olimpiai sportág képviselője (Portisch Lajos, sakk) kapott benne helyet; velük együtt a tizenhárom, olimpiai aranyérmet felmutatni tudó sportágnak összesen tíz hely jutott. A kiválasztottak között volt atléta (Zsivótzky Gyula), birkózó (Polyák Imre), öttusázó (Balczó András), sportlövő (Hammerl László), tornász (Keleti Ágnes), úszó (Székely Éva), vívó (Kulcsár Győző) és vízilabdázó (Gyarmati Dezső).
Kezdetben tehát tizenegy sportág büszkélkedhetett azzal, hogy a legkiválóbb képviselője a Nemzet Sportolója címet viselheti. Később felborultak a sportági arányok. 2011-ben, Polyák halála után a kormány ideiglenesen tizenháromra emelte az elismert sportolók számát, és – saját döntéssel – helyet adott az Aranycsapat két, még élő tagjának, Grosics Gyulának és Buzánszky Jenőnek. 2013-ban, Gyarmati Dezső halála után a Nemzet Sportolóinak volt javaslatuk, de – amint azt Kulcsár Győző akkori, neheztelő nyilatkozata tanúsítja – üzenet jött „felülről”, hogy a pólós Kárpáti Györgyöt kell megválasztani.
Mára teljesen felborult a sportágak egyensúlya. Legújabban Sákovicsné Dömölky Lídia került a kiválasztottak közé (Keleti Ágnes megüresedett helyére), így jelenleg négy vívó és két asztaliteniszező szerepel a tizenkettőben. (A cím jelenlegi birtokosai Dömölky Lídia mellett: Balczó András öttusázó, Faragó Tamás vízilabdázó, Jónyer István asztaliteniszező, Weltner Györgyné Ivánkay Mária asztaliteniszező, Kamuti Jenő vívó, Magyar Zoltán tornász, Portisch Lajos sakkozó, Sági Györgyné Rejtő Ildikó vívó, Schmitt Pál vívó, Vaskuti István kenus és Wladár Sándor úszó – a szerk.) És mindössze nyolc sportág, mert az induláshoz képest az atlétikának, a birkózásnak, a labdarúgásnak és a sportlövészetnek nincs képviselője.
Különösen éles helyzet alakult ki az öttusázó Török Ferenc és a birkózó Hegedűs Csaba jelölése körül. A kiemelkedő életművük alapján a legjobbak között lenne a helyük, de a sportban élő, dolgozó szakemberek többsége, vagy legalábbis Facebook-posztok özöne szerint nem is juthatnak oda, mert „a hatalom nem kedveli őket”. Ezt a történések egyértelműen bizonyítják. Török már szóba sem kerül, hiszen SZDSZ-es politikus volt; igaz, az öttusának – Balczó András személyében – van képviselője.
A szőnyeg virtuóza
Hegedűs állandó jelölt volt az elmúlt években; 77 esztendős, és immár tizenhét éve esélyes, de egyszer sem esett rá a választás. Pedig kiemelkedően sikeres életút áll mögötte. 1971-ben újoncként utazott a szófiai világbajnokságra, ahol tuskirály és aranyérmes lett. A nemzetközi szövetség megválasztotta a világ legjobb birkózójának. Egy évre rá megszerezte a magyar sport századik olimpiai aranyérmét. 1973-ban súlyos autóbalesetet szenvedett, heteken át küzdöttek az életéért. Felépült, és megnyert két Európa-bajnokságot. Fiatalon lett szövetségi kapitány. Már az első évében, 1979-ben négy világbajnoki címet szerzett a csapata. A nemzetközi szövetség megválasztotta a világ legjobb edzőjének. Amikor később a sportág az oklahomai Stillwaterben létrehozta hírességeinek csarnokát, nem lehetett a versenyzők vagy az edzők közé sorolni; neki új kategóriát nyitottak, sportlegendák néven. Kapitánysága tizenegy éve alatt a magyar birkózók nyolcvanegy érmet nyertek a felnőtt világversenyeken.
Megválasztották a magyar szövetség elnökének, és tagja lett a nemzetközi szövetség elnökségének. Tető alá hozta a birkózás legnagyobb értékű szponzori szerződését. Két olimpia birkózóversenyének volt a technikai igazgatója. Itthon megalkotta a Mr. Tus sportiskolát, a későbbi akadémiák mintaintézményét. Tizennégy éves gyerekekkel kezdte a munkát 2001-ben, és Lőrincz Tamás már öt évvel később felnőtt Európa-bajnokságot nyert. Az akkor útjára indult társaságból olimpiai érmesek, világ- és Európa-bajnokok nőttek ki. Forradalmasította a sportág utánpótlás-nevelését, birkózótankönyve a magyar sportszakirodalom elismerten kiemelkedő munkája.
Szabadidejének egy részét zempléni házában tölti, alaposan megismerte a szegény térség életét. 2015-ben megalapította a Sportos és Egészséges Zemplénért Egyesületet (SEZE), amelynek ő lett az elnöke. A SEZE jelentős szerepet kapott a kormány által kiemelten támogatott EFOP-életmódprogram gyakorlati megvalósításában az észak-magyarországi régióban, konkrétan három megye öt kistérségének összesen 47 településében. A programnak Hegedűs az arca, sportnapokon, lakossági fórumokon hirdeti a sportosabb életmód és az egészségesebb táplálkozás jótékony hatását. A 2021-ben elhunyt Monspart Sarolta mellett ő az az élsportoló, aki a népegészség ügyét is a sajátjának tekinti. Ezt is figyelembe véve a Tokaj-Hegyalja Egyetem címzetes egyetemi tanári címet adományozott neki.
Keleti Ágnes halála után alig néhány órával a Nemzeti Sport – kegyeletsértő módon – jegyzetet tett közzé az utódlásról. Azzal a nem titkolt céllal, hogy „belerúgjon” Hegedűsbe. Ő ugyanis a mellőzéséről korábban azt mondta: mindenképpen a nemzet sportolójának érzi magát (nem a Nemzet Sportolójának). Ezt a címet – noha nem formálisan – megkapta már az apósától, Sinkovits Imrétől, a színészkirálytól: „Csaba minden tevékenysége sikeres, és minden sikerét a nemzetnek ajándékozza.”
A döntés előtt egy nappal a sportnapilap közölte a közönségszavazásának az eredményét: Hegedűs Csaba 3011 szavazat, Regőczy Krisztina 1696, Dunai Antal 1502, Török Ferenc 1200, Németh Miklós 786, Gyulay Zsolt 558. Vagyis a sportkedvelők széles tábora Hegedűs Csaba mellett állt. Éppúgy, mint korábban, a Prima Primissima díj szavazásán, ahol civilek tízezrei szavazták meg neki a sport kategória fődíját. Ezzel szemben a Nemzet Sportolói közül hatan a vívó Sákovicsné Dömölky Lídiát, négyen Hegedűst jelölték meg. A sportért felelős államtitkár ezt az eredményt terjeszti a parlament elé. A dolog eldőlt.
Félreértés ne essék, Lídia jó választás. Az ötvenes–hatvanas évek sikeres vívója kedves ember, kellemes egyéniség, és finom tollú sportújságíró kollegina is (a Képes Sport munkatársa volt). Mint ahogy a jelenlegi tizenkettő között sincs senki, aki érdemtelenül kapta volna meg a kitüntető címet. De a sorrendiséggel jobban kellett volna bánni. A valódi értékek jegyében. Ha ma elölről indulna a kiválasztás, Török Ferenc és Hegedűs Csaba beférne legalább az első hatba.
Sokak szerint Schmitt Pál mozgatja a szálakat a háttérből, erre azonban nincs bizonyíték. Nem is lenne tilos. Noha korrekt sem. Az ő szubjektív véleménye nem okvetlenül esik egybe a valósággal. De már kialakult a jelenlegi, bizonyosan nem kedvező helyzet. Színjáték lett belőle. És ha a hatalom nem tud, mert nem akar módosítani a jelölés rendjén, az egész móka továbbsilányodik. Hiszen mi vagy ki akadályozná meg, hogy a négy vívó beszavazzon egy ötödiket is? Akkor végképp szegényebbek leszünk valamivel a magyar sportban, s maradék illúziónk is semmivé lesz.
A szerző sportújságíró.
(Címlapképünkön: Hegedűs Csaba olimpiai bajnok birkózó, edző, sportvezető a Kozma István Magyar Birkózó Akadémián 2022. október 26-án. Fotó: MTI/Czimbal Gyula)
