Szólásszabadság csak 55 decibel alatt

  • Félix Péter
  • 2007. február 1.

Publicisztika

Ha Egészségügyi Szakember arról értesül, hogy a szakminiszter a dohányipart véli legalkalmasabbnak arra, hogy a fiatalságot távol tartsa a dohánytermékektől, akkor először telefonálgatni kezd. Megtudja, hogy a hír igaz, és a tárca ragaszkodik az abszurd ötlethez. Úgy dönt tehát, demonstrálni fog ez ellen a minisztérium előtt.

Ha Egészségügyi Szakember arról értesül, hogy a szakminiszter a dohányipart véli legalkalmasabbnak arra, hogy a fiatalságot távol tartsa a dohánytermékektől, akkor először telefonálgatni kezd. Megtudja, hogy a hír igaz, és a tárca ragaszkodik az abszurd ötlethez. Úgy dönt tehát, demonstrálni fog ez ellen a minisztérium előtt. Joga van hozzá. Kihelyezi két 50 wattos hangfalát, és tiltakozik. Egy napig. Egy hétig. A tárca hajthatatlan, így továbbra is tiltakozik, amit idővel mind jobban rühell a környék apraja-nagyja. Persze a kényszerhallgatók nem a miniszterre, inkább a Demonstrálóra haragszanak, s amikor már nem bírják cérnával, birtokvédelmi eljárást indítanak ellene. A területileg illetékes belváros-lipótvárosi polgármesteri hivatal határozata szerint tüntetni mindenkinek joga van, de csak a kerületi zajrendelet által megszabott 55 decibeles hangosítási határig. Mivel ezt a Demonstráló túllépte - erről a hivatal szakértői jelentést is készíttetett, állítólag 100 ezer forintért -, egyértelműen megállapítható a birtokháborítás ténye. Ha még egyszer 55 decibelnél nagyobb hangerővel protestál a tárca előtt, úgy akár 500 ezer forint végrehajtási bírsággal is sújtható.

A demonstráló abbahagyja a tüntetést, hiszen 55 decibel olyan halk, hogy az már nem hallatszik be a minisztériumba, 500 ezer forintja pedig végképp nincs arra, hogy tudassa a tárcával ellenkező véleményét. Aztán arra gondol: ha az V. kerület szerint az egyik legfontosabb alapjogot, a gyülekezési és szólásszabadságot egy kerületi rendelet felülírhatja, akkor annak mindenkire egyaránt érvényesnek kell lenni. Keres tehát valakit, aki a Kossuth téri lakásából élvezte a Fidesz októberi, 20 ezer wattos demonstrációsorozatát, és a segítségével birtokvédelmet kér a legnagyobb ellenzéki párt ellen. Hadd lássák az V. kerületben, milyen abszurd a zajrendelet hatályát kiterjeszteni a politikai és szakmai demonstrációkra. Ám az V. kerület tényleg komolyan veszi a saját zajrendeletét: VIII/B-13004/2007. számú határozatában megállapítja, hogy a több tíz ezer fős hallgatóság előtt zajló Fidesz-rendezvénysorozat birtoksértést valósított meg, máskor ilyet nem tehet, különben jön az 500 ezer forint végrehajtási bírság. Az sem számít, hogy egy tízezres tömeg alapzaja is jóval túllépi az 55 decibelt, s hogy a tömeg ilyen kismértékű hangosítás esetén nem hallhatja, mit mondanak a szónokok.

Innen már a médiáé a főszerep. Ha egy kis szakmai egyesület tagjait a zajrendelettel eltakarítják az egészségügyi tárca elől, az a kutyát sem érdekli. De ha a Fideszt a Kossuth tér elől, az már hír. Ilyenkor nyilatkozni illik az V. kerület vezetésének is. Puskás András (Fidesz-KDNP) alpolgármester a Népszabadságban úgy véli, a Fidesz ott követte el a hibát, hogy nem kért felmentést a zajrendelet alól. Szerinte nincsen tehát szó a gyülekezési jog korlátozásáról, hiszen "a felmentést a polgármester a legtöbb esetben megadja". De ha ez így van, akkor minek a zajrendelet? A polgármester engedélyezheti a birtokháborítást? Az demonstrálhat 55 decibelnél hangosabban - tehát érdemben - az V. kerületben, akinek erre Rogán Antal engedélyt ad? Nem erről van szó, az igazság az, hogy Puskás Andrásnak fogalma sincsen a kerület zajrendele-téről, pedig csak néhány oldal, ha egyszer is elolvasná, tudhatná, mi az ábra. Rónaszéki László jegyző gyorsan korrigál is a sajtóban: az 55 decibeltől csak az ő engedélyével lehet eltérni, de maximum 10 decibellel. Ez persze lófütty: a 65 decibel egy demonstrációnál ugyanolyan nevetséges határ, mint az 55 decibel, nyugodtan haza lehet menni, itt nem lesz ordibálás. A Fidesz egyelőre hallgat, nem veszi komolyan a dolgot, elvi kérdésekkel nem ér rá foglalkozni, amíg Gyurcsány a miniszterelnök.

De itt van még a harangozás problematikája is. A Demonstrátor - címe a szerkesztőségben, minden eljárási költséget magára vállal - éppen most keres egy olyan, az V. kerületben lakó embert, akit baromira zavar, hogy a szomszéd templomban reggel fél héttől este tízig minden fél órában és egészben és negyedben is harangoznak kissé, nem beszélve a nándorfehérvári győzelem tiszteletére délben előadott 2 perces emlékhangzavarról. Ehhez jönnek az esküvői, a keresztelői, a temetési és a halottidéző harangozások, szóval nem mindenkinek csupa öröm az egyház közelsége. A főcsapás iránya tehát a harangozás elleni birtokvédelmi eljárás lesz. A Demonstrátor - mint birtokháborító - tett is erre kósza utalást az V. kerületnél, saját birtokvédelmi ügye tárgyalásakor. Akkor Mayer Erzsébet vezető főtanácsos azt mondta: nem gondolhatja komolyan, a harangozás az más, társadalmi konszenzus van abban, meg mifene. Na, ez majd kiderül a szabályszerű eljárás során, annyi azonban elöljáróban leszögezhető, hogy 16 évig társadalmi konszenzus volt a demonstrációk hangerejét illetően is. Az egészségügyi tárca előtti 100 wattos tüntetés viszont kiverte a biztosítékot. Ez volt ugyanis az első eset Magyarországon, hogy birtokvédelmet kért és kapott valaki demonstráció ellen. Azt pedig még az V. kerületben sem gondolhatják komolyan, hogy a harangozáshoz való jog előrébb való a gyülekezési és szólásszabadságnál. Harangozhatnak persze az erre szakosodott segédmunkások továbbra is, a lényeg az, hogy ne legyen 55 decibelnél nagyobb a zaj.

Feltételezve, de nem megengedve, hogy a harangozásnak is befellegzik az V. kerületben, még mindig tág tere lehet a birtokvédelemnek. Mit tegyen például az az V. kerületi lakos, aki sokallja a március 15-i, Nemzeti Múzeum előtt tartott állami megemlékezés több száz decibeles hangerejét? Minden évben ugyanaz a cécó, az unoka nem tud aludni, ráadásul a jobboldali beállítottságú személyek prémsapkás íjász különítménye várhatóan idén is élni kíván a szólásszabadság adta jogával, ami alsó hangon még plusz 100 decibel. Forduljon a birtokháborított nyugodtan demonstrátorunkhoz, aki még februárban indít egy jó kis birtokvédelmi eljárást a kormány ellen. Amelynek tagjai ráadásul évek óta visszaesőként lépik túl a múzeum lépcsőin a zajrendeletet - ami bizony súlyosbító körülmény. Lehet persze azt mondani, hogy március 15. egyszer van egy évben, s azt guggolva is kibírják a Múzeum körút V. kerületi oldalán lakók. De ez nem helyes gondolkodás. A birtokháborítás egyszer sem megengedhető. Mit szóljanak a Kossuth téri lakók? Ott is többnyire egy-két napos demonstrációk zajlanak, csak pechükre évi 60-70 darab, nem beszélve a friss zenével működő ingyenes korcsolyapályáról, már amikor van ilyen.

Ha tehát Petőfiék is ad acta kerülnek, jöhet az augusztus 20-i tűzijáték. Ami elsősorban szintén V. kerületi specialitás. Ne is folytassuk tovább, mi mindentől lehetne megvédeni a belváros lakóit, hiszen augusztusra talán a Fővárosi Bíróság is állást foglal ebben az ügyben - per van ugyanis kibontakozóban e tárgyban. S ha minden a pihenést, csendet szerető helyi lakosok érdekeinek megfelelően alakul, lesz itt olyan csend, hogy a Rákosi-korszakban sem volt nagyobb.

Adalékok a gyülekezési törvény BRFK-féle értelmezéséhez

Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány 2006. október 23. után belenézett a kamerákba, és azt mondta, a Fővárosi Főügyészség minden rendőri visszaélést, hibát kivizsgál, a panaszosok bízvást fordulhatnak hozzájuk. Kapva az így felkínált lehetőségen, már október 25-én törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását indítványoztam a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) jogsértő magatartása ellen.

Gyurcsány Ferenc május 26-i beszédének szeptember 17-i kiszivárogtatása után mintegy kétszáz ember este tíz órára a Kossuth térre sereglett, és követelték a kormányfő leváltását. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 6. §-a kimondja: közterületen tartandó rendezvényt annak tervezett időpontja előtt legalább három nappal be kell jelenteni a területileg illetékes rendőrségen. A 14. § (1) bekezdése pedig többek között arról rendelkezik, hogy a bejelentés nélküli rendezvényt a rendőrség feloszlatja. Ehhez képest a Magyar Nemzet Online szeptember 17-én éjfél után megjelent írása arról számolt be, hogy "a rendőrök békések, többen barátságosan beszélgetnek a tüntetőkkel". Ha akkor feloszlatják a tüntetést, talán az MTV székháza elleni támadásnak is elejét vehették volna. De nem tették. A BRFK azután is engedte a bejelentés nélküli demonstrációt, hogy a Kossuth térről a Szabadság térre átvonuló illegális demonstrálók 18-án 120 rendőrt kórházba juttattak. A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 nevű szervezet az MTI híradása szerint csupán 19-én 2 órakor jelentette be a demonstrációt. Mégsem oszlatták fel sem 19-én, sem 20-án, sem 21-én. Összesen tehát öt napig tartózkodtak jogellenesen a Kossuth téren a demonstráció résztvevői, akik jogellenesen sátrakat vertek fel a helyszínen.

A Fővárosi Főügyészség november 7-ig gondolkodott beadványomon, majd úgy döntött, hogy ebben a kérdésben a BRFK-nak van hatásköre. Ezért kéretlenül a bepanaszolthoz küldték át, hogy az bírálja el saját jogsértő tevékenységét. A BRFK december 4-én ezt válaszolta: "A 2006. szeptember 17-én, a délutáni órákban kialakult spontán demonstráció szervezői és résztvevői a gyűlés során tett nyilatkozataik és az ott elmondott beszédeik során következetesen a választási eljárás hatálya alá tartozó gyűlésnek minősítették a rendezvényüket. A demonstráción elhangzott beszédek egyértelműen politikai jellegű utalásokat tartalmaztak, többek között a kormány leváltását követelték (...)." A BRFK jogi álláspontja szerint tehát a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 randalírozása a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény hatálya alá tartozott, magyarán önkormányzati választási összejövetelről volt szó.

Válaszomban felhívtam a BRFK figyelmét néhány ellentmondásra. Ha a spontán demonstrációsorozatot a választási törvény (vtv.) hatálya alá tartozónak tekintették a szervezők, akkor miért jelentették azt be 19-én a gyülekezési törvény hatálya alatti rendezvényként? Ha a spontán demonstrációsorozat a vtv. hatálya alá tartozott, akkor a BRFK miért vette azt tudomásul az október 2-től 25-ig terjedő időszakra is ugyanazon bejelentés alapján, amikor már nem voltak választások? Ha a spontán demonstrációsorozat a vtv. hatálya alá tartozott, akkor miért hagyta a BRFK, hogy közterület-foglalási engedély nélkül, "kulturális rendezvénynek" álcázva folytassák azt az összegyűltek a szeptember 30.-október 1-jei demonstrációkon, a választási kampánycsend idején? Megjegyeztem, hogy a spontán rendezvénysorozat egyetlen szereplője egyetlenegyszer sem állította, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban demonstrálnak. Ehelyett utcai demonstrációsorozattal kívánták megdönteni a jelenlegi kormányt, lemondatni a kormányfőt, megfenyegették Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy ha nem mond le, akkor az életével játszik, vezetői felszólították a lakosságot, hogy ne fizessenek adót, és vegyék ki személyes készpénzbetétjeiket a bankokból.

Miféle önkormányzati választási nagygyűlés az, ahol a szerintük zsidó parlamenti képviselők névsorát olvassák be többször is, árpádsávos zászlók erdejében cigányoznak, buziznak, zsidóznak, és egyetlen önkormányzati képviselő- vagy polgármesterjelölt neve el nem hangzik 17-e és 30-a között? Válaszában dr. Rizmann Anikó alezredes közölte: az előző válaszában foglaltakat fenntartja, s ha megint írnék, levelemet válasz nélkül irattározni fogják.

*

Bene László országos rendőr-főkapitány 2006. október 20-án kora délután bejelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 (MNB) szervezet vezetői és megjelenő tagjai létszámkorlátozás nélkül továbbra is demonstrálhatnak az általuk addig is használt területen. Ezért 2006. október 20-án bejelentettem a BRFK-n, hogy október 23-án, 9-17 óra között demonstrációt kívánok tartani ugyanott, a Kossuth téren. A BRFK október 21-én kézbesítette számomra 122-21/960/2006. számú elutasító határozatát, amelyben megállapítja hatásköre hiányát, mert a Köztársasági Õrezred parancsnoka 2006. október 21-én 00.00 órától elrendelte a Kossuth tér egészének kiürítését, a téren megállási tilalom lép életbe, és a teret kordonnal le kell zárni. "A kiemelt II. fokozatú védelem elrendelése értelemszerűen együtt járt a biztonsági műveleti terület kijelölésével, magyarán a Kossuth tér egészét illetően biztonsági műveleti terület lett kijelölve" - állt a határozatban. E döntés ellen a gyülekezési törvényre hivatkozva a Fővárosi Bírósághoz fordultam, azt sérelmezve, hogy a BRFK valótlanul állította október 21-én, hogy műveleti területté nyilvánították a Kossuth teret, amely így továbbra is közterület maradt. A bíróság döntése szerint ha a rendőrség hatásköre hiányát állapítja meg, akkor mindenképpen polgári peres eljárás alapján kellett volna jogorvoslatot kérnem. A sors fintora, hogy Gergényi saját maga buktatta le a BRFK-t, amikor január 23-án este végre közzétette az ORFK honlapján október 23-i intézkedéseit. E dokumentumokból kiderül, hogy a nekem kiadott 122-21/960/ 2006. határozatból egy szó sem igaz, hiszen a műveleti terület kialakítására csak október 23-án 02.35 órakor adott parancsot. Így felmerülhet az ismeretlen tettes által államigazgatási jogkörben elkövetett közokirat-hamisítás alapos gyanúja. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a BRFK a Fővárosi Bíróságot is szándékosan megtévesztette.

A szerző újságíró, a Füstirtók a Gyermekdohányzás Ellen Egyesület elnöke

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.