Ha Egészségügyi Szakember arról értesül, hogy a szakminiszter a dohányipart véli legalkalmasabbnak arra, hogy a fiatalságot távol tartsa a dohánytermékektől, akkor először telefonálgatni kezd. Megtudja, hogy a hír igaz, és a tárca ragaszkodik az abszurd ötlethez. Úgy dönt tehát, demonstrálni fog ez ellen a minisztérium előtt. Joga van hozzá. Kihelyezi két 50 wattos hangfalát, és tiltakozik. Egy napig. Egy hétig. A tárca hajthatatlan, így továbbra is tiltakozik, amit idővel mind jobban rühell a környék apraja-nagyja. Persze a kényszerhallgatók nem a miniszterre, inkább a Demonstrálóra haragszanak, s amikor már nem bírják cérnával, birtokvédelmi eljárást indítanak ellene. A területileg illetékes belváros-lipótvárosi polgármesteri hivatal határozata szerint tüntetni mindenkinek joga van, de csak a kerületi zajrendelet által megszabott 55 decibeles hangosítási határig. Mivel ezt a Demonstráló túllépte - erről a hivatal szakértői jelentést is készíttetett, állítólag 100 ezer forintért -, egyértelműen megállapítható a birtokháborítás ténye. Ha még egyszer 55 decibelnél nagyobb hangerővel protestál a tárca előtt, úgy akár 500 ezer forint végrehajtási bírsággal is sújtható.
A demonstráló abbahagyja a tüntetést, hiszen 55 decibel olyan halk, hogy az már nem hallatszik be a minisztériumba, 500 ezer forintja pedig végképp nincs arra, hogy tudassa a tárcával ellenkező véleményét. Aztán arra gondol: ha az V. kerület szerint az egyik legfontosabb alapjogot, a gyülekezési és szólásszabadságot egy kerületi rendelet felülírhatja, akkor annak mindenkire egyaránt érvényesnek kell lenni. Keres tehát valakit, aki a Kossuth téri lakásából élvezte a Fidesz októberi, 20 ezer wattos demonstrációsorozatát, és a segítségével birtokvédelmet kér a legnagyobb ellenzéki párt ellen. Hadd lássák az V. kerületben, milyen abszurd a zajrendelet hatályát kiterjeszteni a politikai és szakmai demonstrációkra. Ám az V. kerület tényleg komolyan veszi a saját zajrendeletét: VIII/B-13004/2007. számú határozatában megállapítja, hogy a több tíz ezer fős hallgatóság előtt zajló Fidesz-rendezvénysorozat birtoksértést valósított meg, máskor ilyet nem tehet, különben jön az 500 ezer forint végrehajtási bírság. Az sem számít, hogy egy tízezres tömeg alapzaja is jóval túllépi az 55 decibelt, s hogy a tömeg ilyen kismértékű hangosítás esetén nem hallhatja, mit mondanak a szónokok.
Innen már a médiáé a főszerep. Ha egy kis szakmai egyesület tagjait a zajrendelettel eltakarítják az egészségügyi tárca elől, az a kutyát sem érdekli. De ha a Fideszt a Kossuth tér elől, az már hír. Ilyenkor nyilatkozni illik az V. kerület vezetésének is. Puskás András (Fidesz-KDNP) alpolgármester a Népszabadságban úgy véli, a Fidesz ott követte el a hibát, hogy nem kért felmentést a zajrendelet alól. Szerinte nincsen tehát szó a gyülekezési jog korlátozásáról, hiszen "a felmentést a polgármester a legtöbb esetben megadja". De ha ez így van, akkor minek a zajrendelet? A polgármester engedélyezheti a birtokháborítást? Az demonstrálhat 55 decibelnél hangosabban - tehát érdemben - az V. kerületben, akinek erre Rogán Antal engedélyt ad? Nem erről van szó, az igazság az, hogy Puskás Andrásnak fogalma sincsen a kerület zajrendele-téről, pedig csak néhány oldal, ha egyszer is elolvasná, tudhatná, mi az ábra. Rónaszéki László jegyző gyorsan korrigál is a sajtóban: az 55 decibeltől csak az ő engedélyével lehet eltérni, de maximum 10 decibellel. Ez persze lófütty: a 65 decibel egy demonstrációnál ugyanolyan nevetséges határ, mint az 55 decibel, nyugodtan haza lehet menni, itt nem lesz ordibálás. A Fidesz egyelőre hallgat, nem veszi komolyan a dolgot, elvi kérdésekkel nem ér rá foglalkozni, amíg Gyurcsány a miniszterelnök.
De itt van még a harangozás problematikája is. A Demonstrátor - címe a szerkesztőségben, minden eljárási költséget magára vállal - éppen most keres egy olyan, az V. kerületben lakó embert, akit baromira zavar, hogy a szomszéd templomban reggel fél héttől este tízig minden fél órában és egészben és negyedben is harangoznak kissé, nem beszélve a nándorfehérvári győzelem tiszteletére délben előadott 2 perces emlékhangzavarról. Ehhez jönnek az esküvői, a keresztelői, a temetési és a halottidéző harangozások, szóval nem mindenkinek csupa öröm az egyház közelsége. A főcsapás iránya tehát a harangozás elleni birtokvédelmi eljárás lesz. A Demonstrátor - mint birtokháborító - tett is erre kósza utalást az V. kerületnél, saját birtokvédelmi ügye tárgyalásakor. Akkor Mayer Erzsébet vezető főtanácsos azt mondta: nem gondolhatja komolyan, a harangozás az más, társadalmi konszenzus van abban, meg mifene. Na, ez majd kiderül a szabályszerű eljárás során, annyi azonban elöljáróban leszögezhető, hogy 16 évig társadalmi konszenzus volt a demonstrációk hangerejét illetően is. Az egészségügyi tárca előtti 100 wattos tüntetés viszont kiverte a biztosítékot. Ez volt ugyanis az első eset Magyarországon, hogy birtokvédelmet kért és kapott valaki demonstráció ellen. Azt pedig még az V. kerületben sem gondolhatják komolyan, hogy a harangozáshoz való jog előrébb való a gyülekezési és szólásszabadságnál. Harangozhatnak persze az erre szakosodott segédmunkások továbbra is, a lényeg az, hogy ne legyen 55 decibelnél nagyobb a zaj.
Feltételezve, de nem megengedve, hogy a harangozásnak is befellegzik az V. kerületben, még mindig tág tere lehet a birtokvédelemnek. Mit tegyen például az az V. kerületi lakos, aki sokallja a március 15-i, Nemzeti Múzeum előtt tartott állami megemlékezés több száz decibeles hangerejét? Minden évben ugyanaz a cécó, az unoka nem tud aludni, ráadásul a jobboldali beállítottságú személyek prémsapkás íjász különítménye várhatóan idén is élni kíván a szólásszabadság adta jogával, ami alsó hangon még plusz 100 decibel. Forduljon a birtokháborított nyugodtan demonstrátorunkhoz, aki még februárban indít egy jó kis birtokvédelmi eljárást a kormány ellen. Amelynek tagjai ráadásul évek óta visszaesőként lépik túl a múzeum lépcsőin a zajrendeletet - ami bizony súlyosbító körülmény. Lehet persze azt mondani, hogy március 15. egyszer van egy évben, s azt guggolva is kibírják a Múzeum körút V. kerületi oldalán lakók. De ez nem helyes gondolkodás. A birtokháborítás egyszer sem megengedhető. Mit szóljanak a Kossuth téri lakók? Ott is többnyire egy-két napos demonstrációk zajlanak, csak pechükre évi 60-70 darab, nem beszélve a friss zenével működő ingyenes korcsolyapályáról, már amikor van ilyen.
Ha tehát Petőfiék is ad acta kerülnek, jöhet az augusztus 20-i tűzijáték. Ami elsősorban szintén V. kerületi specialitás. Ne is folytassuk tovább, mi mindentől lehetne megvédeni a belváros lakóit, hiszen augusztusra talán a Fővárosi Bíróság is állást foglal ebben az ügyben - per van ugyanis kibontakozóban e tárgyban. S ha minden a pihenést, csendet szerető helyi lakosok érdekeinek megfelelően alakul, lesz itt olyan csend, hogy a Rákosi-korszakban sem volt nagyobb.
Adalékok a gyülekezési törvény BRFK-féle értelmezéséhez
Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány 2006. október 23. után belenézett a kamerákba, és azt mondta, a Fővárosi Főügyészség minden rendőri visszaélést, hibát kivizsgál, a panaszosok bízvást fordulhatnak hozzájuk. Kapva az így felkínált lehetőségen, már október 25-én törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását indítványoztam a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) jogsértő magatartása ellen.
Gyurcsány Ferenc május 26-i beszédének szeptember 17-i kiszivárogtatása után mintegy kétszáz ember este tíz órára a Kossuth térre sereglett, és követelték a kormányfő leváltását. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 6. §-a kimondja: közterületen tartandó rendezvényt annak tervezett időpontja előtt legalább három nappal be kell jelenteni a területileg illetékes rendőrségen. A 14. § (1) bekezdése pedig többek között arról rendelkezik, hogy a bejelentés nélküli rendezvényt a rendőrség feloszlatja. Ehhez képest a Magyar Nemzet Online szeptember 17-én éjfél után megjelent írása arról számolt be, hogy "a rendőrök békések, többen barátságosan beszélgetnek a tüntetőkkel". Ha akkor feloszlatják a tüntetést, talán az MTV székháza elleni támadásnak is elejét vehették volna. De nem tették. A BRFK azután is engedte a bejelentés nélküli demonstrációt, hogy a Kossuth térről a Szabadság térre átvonuló illegális demonstrálók 18-án 120 rendőrt kórházba juttattak. A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 nevű szervezet az MTI híradása szerint csupán 19-én 2 órakor jelentette be a demonstrációt. Mégsem oszlatták fel sem 19-én, sem 20-án, sem 21-én. Összesen tehát öt napig tartózkodtak jogellenesen a Kossuth téren a demonstráció résztvevői, akik jogellenesen sátrakat vertek fel a helyszínen.
A Fővárosi Főügyészség november 7-ig gondolkodott beadványomon, majd úgy döntött, hogy ebben a kérdésben a BRFK-nak van hatásköre. Ezért kéretlenül a bepanaszolthoz küldték át, hogy az bírálja el saját jogsértő tevékenységét. A BRFK december 4-én ezt válaszolta: "A 2006. szeptember 17-én, a délutáni órákban kialakult spontán demonstráció szervezői és résztvevői a gyűlés során tett nyilatkozataik és az ott elmondott beszédeik során következetesen a választási eljárás hatálya alá tartozó gyűlésnek minősítették a rendezvényüket. A demonstráción elhangzott beszédek egyértelműen politikai jellegű utalásokat tartalmaztak, többek között a kormány leváltását követelték (...)." A BRFK jogi álláspontja szerint tehát a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 randalírozása a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény hatálya alá tartozott, magyarán önkormányzati választási összejövetelről volt szó.
Válaszomban felhívtam a BRFK figyelmét néhány ellentmondásra. Ha a spontán demonstrációsorozatot a választási törvény (vtv.) hatálya alá tartozónak tekintették a szervezők, akkor miért jelentették azt be 19-én a gyülekezési törvény hatálya alatti rendezvényként? Ha a spontán demonstrációsorozat a vtv. hatálya alá tartozott, akkor a BRFK miért vette azt tudomásul az október 2-től 25-ig terjedő időszakra is ugyanazon bejelentés alapján, amikor már nem voltak választások? Ha a spontán demonstrációsorozat a vtv. hatálya alá tartozott, akkor miért hagyta a BRFK, hogy közterület-foglalási engedély nélkül, "kulturális rendezvénynek" álcázva folytassák azt az összegyűltek a szeptember 30.-október 1-jei demonstrációkon, a választási kampánycsend idején? Megjegyeztem, hogy a spontán rendezvénysorozat egyetlen szereplője egyetlenegyszer sem állította, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban demonstrálnak. Ehelyett utcai demonstrációsorozattal kívánták megdönteni a jelenlegi kormányt, lemondatni a kormányfőt, megfenyegették Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy ha nem mond le, akkor az életével játszik, vezetői felszólították a lakosságot, hogy ne fizessenek adót, és vegyék ki személyes készpénzbetétjeiket a bankokból.
Miféle önkormányzati választási nagygyűlés az, ahol a szerintük zsidó parlamenti képviselők névsorát olvassák be többször is, árpádsávos zászlók erdejében cigányoznak, buziznak, zsidóznak, és egyetlen önkormányzati képviselő- vagy polgármesterjelölt neve el nem hangzik 17-e és 30-a között? Válaszában dr. Rizmann Anikó alezredes közölte: az előző válaszában foglaltakat fenntartja, s ha megint írnék, levelemet válasz nélkül irattározni fogják.
*
Bene László országos rendőr-főkapitány 2006. október 20-án kora délután bejelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 (MNB) szervezet vezetői és megjelenő tagjai létszámkorlátozás nélkül továbbra is demonstrálhatnak az általuk addig is használt területen. Ezért 2006. október 20-án bejelentettem a BRFK-n, hogy október 23-án, 9-17 óra között demonstrációt kívánok tartani ugyanott, a Kossuth téren. A BRFK október 21-én kézbesítette számomra 122-21/960/2006. számú elutasító határozatát, amelyben megállapítja hatásköre hiányát, mert a Köztársasági Õrezred parancsnoka 2006. október 21-én 00.00 órától elrendelte a Kossuth tér egészének kiürítését, a téren megállási tilalom lép életbe, és a teret kordonnal le kell zárni. "A kiemelt II. fokozatú védelem elrendelése értelemszerűen együtt járt a biztonsági műveleti terület kijelölésével, magyarán a Kossuth tér egészét illetően biztonsági műveleti terület lett kijelölve" - állt a határozatban. E döntés ellen a gyülekezési törvényre hivatkozva a Fővárosi Bírósághoz fordultam, azt sérelmezve, hogy a BRFK valótlanul állította október 21-én, hogy műveleti területté nyilvánították a Kossuth teret, amely így továbbra is közterület maradt. A bíróság döntése szerint ha a rendőrség hatásköre hiányát állapítja meg, akkor mindenképpen polgári peres eljárás alapján kellett volna jogorvoslatot kérnem. A sors fintora, hogy Gergényi saját maga buktatta le a BRFK-t, amikor január 23-án este végre közzétette az ORFK honlapján október 23-i intézkedéseit. E dokumentumokból kiderül, hogy a nekem kiadott 122-21/960/ 2006. határozatból egy szó sem igaz, hiszen a műveleti terület kialakítására csak október 23-án 02.35 órakor adott parancsot. Így felmerülhet az ismeretlen tettes által államigazgatási jogkörben elkövetett közokirat-hamisítás alapos gyanúja. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a BRFK a Fővárosi Bíróságot is szándékosan megtévesztette.
A szerző újságíró, a Füstirtók a Gyermekdohányzás Ellen Egyesület elnöke
