Publicisztika

Magyarországon, mint tudjuk, megkezdődött a kereszténydemokrácia építése – s mikor máskor, mint az új kezdet emelkedett pillanataiban bukkant fel ismét a kiskereskedelmi egységek vasárnapi kötelező zárvatartásának gondolata.

Orbánnak már az álmai is korruptak.

Tavaly májusban az ír hatóságok Dublinban letartóztatták Artur Celmer 31 éves lengyel állampolgárt, akit kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos vádak miatt szándékozott (lengyel) bíróság elé állítani a (lengyel) vádhatóság.

Végre megoldódott, gondolhatta a felületes hírolvasó, amikor nyár elején megjelent a sajtóban a hír: a Római-partra tervezett árvízvédelem kialakításával megbízott szakmai testület szerint jó megoldás lehet a kerítések vonalába telepített védmű. Így nem kell tönkretenni a Rómait a korábban tervezett, évek óta óriási civil, illetve szakmai felháborodást keltő, közvetlenül a partra épített betonmonstrumra emelt mobilgáttal. Elvégre biztonságos megoldás lehet az is, ha a partra néző ingatlanok kerítésvonalában épül meg az első számú árvízvédelmi vonal. A partvédő civilek július végén megjelent Hello Római című kiadványából azonban kiderült, hogy ez sem az, aminek látszik.

Bár (még mindig?) nincs új, a kormány(fő) által elfogadott egészségügyi program, néhány részlet már tisztul. Az elemzéshez az új emberminiszter, Kásler Miklós körüli történéseket, a Magyar Nemzeti Bank 180 felzárkóztatási pontját, a 2019-es költségvetés tervezetét, valamint Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének a mondásait használom.

Kányádi Sándor egyszer elmesélte a Holmi szerkesztőségében (ami Réz Pál lakása volt), hogy Csurka Istvánnal beszélgetve hirtelen rossz sejtelme támadt, és megkérdezte: – Mondd, Pista, szerinted hány román él Erdélyben? – Nem tudom – hangzott a válasz –, talán egymillió?

Elkezdődött a végső visszaszámolás.

Mit tehet az EU és mit nem a demokrácia romlása esetén?

Most (még, kifelé) nyitva vannak a határok, miért maradna bárki?

Bekerült az Alaptörvénybe a hajléktalanság betiltása, vagyis az, hogy ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás.

Genomszerkesztés és az emberi reprodukció címmel tette közzé jelentését július 17-én az angliai Nuffield Council on Bioethics (a szervezetről lásd keretes anyagunkat). Az ügy jelentőségét mutatja, hogy két éven belül már másodszor foglalkozott vele e neves testület. Az első, 2016-os munkájuk a génszerkesztés fogalmát, technikáit és a vele összefüggő alapvető társadalmi, etikai kérdéseket taglalta.

Milyen változást hozna, ha az ellenzék nyerné az európai és az önkormányzati választásokat?

Miért jó, hogy nálunk nyit összeszerelő üzemet a BMW?

„Az ízlés tükre, minta egy szoborhoz.” (Shakespeare: Hamlet)