Ha a dokumentumfilmek mögé nézne – szakmai programok a Verzió Filmfesztiválon

  • narancs.hu
  • 2024. november 6.

Mikrofilm

A vetítések mellett idén is mesterkurzusokkal és kerekasztal-beszélgetésekkel várják az érdeklődőket. Szakmai programok nem csak szakmabelieknek!

A DocPro november 7-10. között négy napon keresztül kínál izgalmas programokat mindenkinek, aki érdeklődik a dokumentumfilmek és azok készítése iránt. Miután a november 6-i nyitónapon megnéztük a KIX című nyitófilmet, másnap, november 7-én csütörtökön 14:00-15:30 között betekintést nyerhetünk abba is, miként állt össze a tizenkét éven át forgatott film. A mesterkurzuson az egyik rendező, Révész Bálint, valamint Kiss Viki Réka producer vesz részt. A helyszín a CEU Nádor utcai épületének B Auditoriuma. Az angol nyelvű programot rendezőknek, vágóknak, producereknek, filmes hallgatóknak, valamint minden érdeklődőnek ajánlják.

Ezt követően ugyanazon a helyszínen Dan Curean tart mesterkurzust Okszána Szarkiszova vezetésével és moderálásával, melyben betekintést nyújt a Családi Képkockák című film elkészítésébe, bemutatva, hogyan formálódott a kreatív folyamat az ötlettől a gyártási lépéseken át egészen a végső vágásig. Magát a filmet másnap, november 8-án 18:30-tól vetítik a Toldiban, valamint hétfőn, november 11.én 16:00-tól a Művészben a Képkereső szekció keretében. Az angol nyelvű programot elsősorban azoknak a filmszakos hallgatóknak és laikusoknak ajánlják, akik érdeklődnek az archív anyagokkal és talált felvételekkel való munka iránt.

November 8-án, pénteken 14:00-15:30 között Megmutatni és megvédeni - Etika az érzékeny témákat feldolgozó filmekben címmel rendeznek kerekasztal-beszélgetést a CEU Nádor utcai épületének A Auditóriumában. Ezen Rubi Anna, Az életed nélkülem, Révész Bálint, a KIX, Szvitlana Liscsinszka, az Egy kissé idegen és Ilyas Yourish, a Kamay rendezői vesznek részt, a moderátor Püspök Botond, a Túl közel rendezője lesz. A beszélgetés a dokumentumfilmesek etikai felelősségét járja körül: hogyan mutassanak be olyan érzékeny, összetett témákat, mint az öngyilkosság, a sérültek, a családi történetek, vagy miképp ábrázoljanak olyan veszélyeztetett csoportokat, mint például a gyerekek. A beszélgetés angol nyelven folyik.

Ugyyanazon a napon 16 órától a CEU épületének 103-as termében hasonlóan érdekfeszítő beszélgetést rendeznek. A Külső szemek, bensőséges történetek – Kinek van joga mesélni? témája a dokumentumfilmesek személyes érintettsége lesz: mennyire fontos, hogy a filmes az által bemutatott közösség része legyen? Rendezhet-e például egy fehér európai filmet egy fekete afrikai vagy dél-amerikai törzsről? A résztvevők Chloe White, a The Stimming Pool producere, Somogyvári Gergő, a Fanni kertje rendezője, a moderátor Marton Krisztián író, forgatókönyvíró. A beszélgetés nyelve ezúttal is az angol.

November 9-én, szombaton 10:30-tól a CEU 103-es termében a média kerül a középpontba: Hogyan reprezentáljuk a dokumentumfilmet a médiában? – Dokumentumfilmek és kritikai megközelítésük a beszélgetés címe, a résztvevők Fuchs Máté és Haragonics Sára rendező, Gyöngyösi Lilla és Kránicz Bence újságíró, a moderátor Pozsonyi Janka újságíró lesz. Ők elsősorban azt tárgyalják meg, hogyan érdemes kritikát írni olyan dokumentumfilmekről, melyek valódi emberek életét mutatják be. 

Szintén szombaton 13:30-tól a 101-es teremben a finanszírozás nehézségei kerülnek górcső alá. Natali Cshartisvili (projekt manager, Chai Khana Media, KineDok Georgia), Eva Križkova (rendező, fesztiváligazgató One World Slovakia), Julianna Ugrin (producer, Éclipse Film, HU), Agnieszka Zwiefka (rendező, A néma fák, PL) Alex Shiriaieff (vezető producer, EuroArctic Media Group) moderátor részvételével arról beszélget, miként lehetséges dokumentumfilmet készíteni olyan országokban, ahol politikai nyomás és cenzúra akadályozza az alkotói szabadságot. 

És még mindig szombat: 16 órától kezdődik a CEU 103-as termében a Verzió egyik legjobban várt és legfontosabb szakmai programja, a DocLab Pitch, melyet immár kilencedik alkalommal rendeznek meg. Rendezők, vágók és producerek mutatják be készülőben lévő filmterveiket, a mentoraik iránymutatása mellett kidolgozott jeleneteiket a nagyközönségnek és a szakmai zsűrinek.

November 10-én vasárnap 14 órától Kazincbarcika, majdnem Hollywood címmel rendeznek vetítést és beszélgetést a 103-as teremben. Ennek során válogatást mutatnak be az elmúlt tizenkét év közel száz rövid dokumentumfilmjéből, melyeket a Színház- és Filmművészeti Egyetem nemzetközi és magyar dokumentumfilmes osztálya készített az évi terepgyakorlatukon Kazincbarcikán. A vetítés után a magyar alkotók Almási Tamással és Kékesi Attilával, valamint Zurbó Dorottyával és Meggyes Krisztinával beszélgetnek munkáikról. Néhány kivételtől eltekintve ezeket a vizsgamunkákat eddig nem láthatta a közönség.

A szakmai programok ingyenesek, regisztráció nem szükséges.

A Verzió Fesztivállal lapunk idén is kiemelten foglalkozik. Fesztiválbeharangozónkat ide, a magyar filmekről szóló összefoglalónkat pedig ide kattintva érhetik el. Somlyai Fanni programigazgatóval készült interjúnkat ide kattintva olvashatják.

További információk a Verzió honlapján.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Költözik a hivatal

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.