Mit tud Angela Merkel? A németek jó része bizonyára rühelli. Egy másik részük meg rajong érte, de senkinek sem kell rosszul éreznie magát, mert ő kancellár. Ugyanis Merkel maga a mindenki számára kiszámítható valóság; a németek bízvást gondolhatják, hogy ha ők szabálykövetően élnek, úgy tesz a szomszédjuk, az orvosuk és a villanyóra-leolvasó, s mi sem természetesebb, hogy a kormányfő is. Tapasztalataim szerint a helyi kritikák is pusztán addig jutottak, hogy szép ez a "mindenkit meghallgatok, mielőtt döntök" attitűd, de túl nőies, nem elég határozott, így sok esetben elkésettek a reakciók.
| ||
Budapestről nézve majdnem olyan széles az esztergomi társadalmi konszenzus, mint a német. Tétényi Éva szokatlanul átlátható módon és becsületesen dolgozik, személyében képviselvén mindazt, amiben az emberek helyben és úgy általában egyetértenek. Azt, hogy kiszámítható feltételek mellett szeretnénk élni emberhez méltó és kenyérgondokkal nem terhelt életet. Azt, hogy az elemi emberi értékek és jogok ne lehessenek viszonylagosak. Hogy a gyerekemnek esélye legyen arra, hogy jobb életet éljen, mint én.
Mi a baj akkor Tétényi Évával? Balról nézve az, hogy szóba áll a Jobbikkal. De miért baj, ha a Jobbikkal is szóba áll?
"A város érdekében kötelességem mindenkivel szóba állni" - mondta a HírTv-nek. "Saját tapasztalatom, hogy bár nem változtam az elmúlt években az alapvető nézeteimben, de a jobboldaliaknak baloldali vagyok, a baloldalnak szélsőjobb, a szélsőjobbnak liberális, a liberálisnak konzervatív, a konzervatívoknak szélsőbal" - írta a Facebookon. Tétényi ahol lehet, elmondja, hogy a város független vezetőjeként ügyek mentén, pártállástól függetlenül kell eljárnia, együttműködve a demokratikusan megválasztott képviselőkkel. Bár ez a pragmatikus szemlélet emlékeztet a merkeli attitűdre, egyre erősödnek a Tétényit kétkulacsossággal vádoló hangok. Miközben elképzelhető, hogy létezik egy - máshol bevett - stratégia, amihez nincs meg a kulturális hátterünk.
A női megoldás
A 70-es évek Amerikájában már kezdték kapiskálni, hogy egy sikeres cég felső vezetői közé nő is kell. Egyszerűen azért, mert a két nem tényleg különbözik. Abban, hogy mást tud. A női problémakezelés szakállas viccek tárgya, éppen csak azt felejtik el sokan, hogy e viccek mind olyan helyzetekről szólnak, amelyek megoldása inkább a férfiaknak fekszik. Ugyanilyen könnyű viccet csinálni a férfiakból nőies helyzetekben. Lehet nevetni a térképet böngésző nőn, de ugyanúgy a figyelme megosztására kényszerülő férfin is. Nem arról van szó, hogy az egyik minőségében múlná alul vagy felül a másikat, hanem arról, hogy a kiegyensúlyozott cégvezetés mindkettőt egyformán igényli, mert egy adott problémára az egyik jobban működik a másiknál. Ennek belátásához azonban kultúra kell, nem csak józan ész.
Magyarországon a női politikának nincs kultúrája, de nem az erős nők hiánya miatt. A legeredményesebb tanszékvezetők, akiket ismertem, nők voltak. Sikerük biztosítékát abban láttam, hogy jól átlátták az egyetemi élet szövevényes rendszerét, jó diplomaták voltak, és kompromisszumképes, ám következetes vezetők. Az ő tanszékeik egyetemek voltak az egyetemen belül, mindenki megelégedésére.
Tétényi Éva Esztergomban létrehozott egy országot az országban. Esztergom alapvetően elégedett, összetartó város, amelynek a polgármestere "ügyek mentén" próbál összefogni másokkal - "mindenkivel". Én nem mennék el Jobbik-rendezvényre (ahogy az MSZP majálisára sem), de nem vagyok a helyében. Nem tudom, Esztergomban Trianon mennyire érzékeny pont, valószínűleg az. Ha én lennék a polgármester, talán mégis elmennék a megemlékezésre - akkor is, ha csak a Jobbik rendez ilyet. Vagy pártfüggetlen, városi szervezésű alternatívát kínálnék. Azt azonban nem mondhatjuk, hogy Tétényi különbséget tenne fájdalom és fájdalom között. "Ma délelőtt az Esztergomból 69 éve elhurcolt zsidókra emlékeztünk az elhanyagolt állapotú zsidó temetőben. Kevesen voltunk. A személyes meghívásnak mint polgármester is eleget tettem, hogy a város együttérzését kifejezzem, és mint magánember is, mivel nagynéném maga is segített a deportáltaknak túlélni a borzalmas időket. Azt a kopott kis ruhát vettem fel, amit harmadrendi karmelita apáca nagynéném varrt. Fejet hajtva emlékeztem az ártatlan áldozatokra. Mindannyiunk felelőssége, hogy ma is megtegyünk mindent annak érdekében, hogy senkit ne érjen megaláztatás faji, vallási, nemi, nemzetiségi okokból" - írja ugyancsak a Facebookon. A Vonának a volt zsinagógában tartott Jobbik-rendezvényről írt nyílt levélből kiderül, hogy mennyire nem tesz különbséget. "A megbékélés, a kollektív gyász, az áldozatokkal való együttérzés színhelyéhez méltón kell viselkednünk mindenkor. A nemzeti ügyek társadalmi elfogadottságához elengedhetetlen, hogy magas erkölcsiséggel, hitelességgel és elkötelezettséggel, a vallási értékek és kegyelet tiszteletben tartásával, a legteljesebb nyitottsággal működjünk együtt. Miután intézkedési jogköröm nincs, ezért ezúton kérem, hogy embertársaink érzéseit tartsák tiszteletben. Mint Esztergom első embere, kérem Elnök Urat, hogy a tisztességes, emberi, európai normáknak megfelelő, mások érzékenységét nem sértő kampány lefolytatása érdekében módosítsanak rendezvényük helyszínén." Ez az állásfoglalás - amit Tétényi az MSZP határozott megkeresésére fogalmazott meg, rendelkezési jogkörén kívül - bármelyik európai városvezetőé lehetne, de egész másképp hangzana, ha a szerző korábban nem ismerte volna el azt, ami a címzett érzékenységének fontos.
Tudjuk, a kérése nem talált meghallgatásra, sőt a válasz cinizmusa égbekiáltó, hiszen Vona azzal vádolja a polgármestert, hogy "felült" holmi liberális provokációnak, a Jobbiknak éppúgy joga van a művelődési házként üzemeltetett zsinagógát használni, mint bárki másnak.
A lakossági fórumot az egykori zsinagógába szervezni tipikusan a Jobbikra jellemző gesztus: sunyi összekacsintás és cinizmus, úgy csinálnak, mintha elfogadnák a demokrácia játékszabályait, pedig nem. Úgy tesznek, mintha nem is értenék, mi itt a gond, bár 2006-ban és 2010-ben értették, hisz' akkor sikerült a fórumnak más helyet találni. Nem nehéz átlátni, ki kit provokál itt valójában. A Jobbik nem azonos a Jobbik-szavazókkal, bízzunk benne, hogy egy nap nem lesz többé szükség a Jobbikra, mert mások is megtanulnak beszélni ma még gondosan került témákról. Jön valaki, aki nem érzi szükségét, hogy Trianont a holokauszthoz mérje, sőt, kizárja az ilyesmit. Valaki, mint Tétényi Éva.
A szükséges fogékonyság
Angela Merkel nyilván sosem menne el egy NDP-s megemlékezésre. De nem is kényszeríti rá semmi, országos támogatottsága nagyjából folyamatosan rekordmértékű, így még a 10 százalék körüli Linkét is levegőnek lehet nézni. Ez azért más, mint függetlenként minden kicserélendő villanykörtéért négyfelé rimánkodni.
Tétényi azt mondja: "Amikor a Jobbikot szélsőjobboldali pártnak állítják be, akkor annak a kérdésnek a feltevésével keresném a probléma megoldását, hogy miért van ma Magyarországon szükség egy olyan típusú gondolkodásra, mely a Jobbikban megtalálható." Nos, az a megfogalmazás, hogy szélsőjobboldalinak "állítják be", épp a Jobbik retorikájára emlékeztet, s ez baj - ám ettől a szerencsétlen szókapcsolattól eltekintve egyetértek Tétényivel. Nem hiszem, hogy minden jobbikos rasszista, antiszemita neonáci, sőt, még azt is el tudom képzelni, hogy Tétényinek történetesen rendes, fizetésükért tisztességgel megdolgozó jobbikosokkal kell együttműködnie, nyilván nem véletlenül jelölte - sikertelenül - három éve helyetteséül a jobbikos Stámusz Andreát.
Tétényi Éva maga tűnhet inkább jobboldalinak, de önmagában ez nem érdekes. Az az érdekes, hogy tisztelettel és becsülettel, tekintet nélkül fajra, nemre és vallásra képviseli Esztergom polgárait. És ennek érdekében szót ért, akivel lehet. Önmagunk megnyugtatására erőltethetjük egy független városvezető valamilyen oldalra sorolását, de el lehet gondolkozni azon is, hogy létezhet valóban független képviselő.
Közhely, hogy a női agy problémamegoldása inkább összefüggésekben, a tágabb képet értelmezve működik, szemben a férfiak elvonatkoztatásra törekvő, konkrét problémára fókuszáló gondolkodásával. Talán esetünkben épp a tágabb kép mutatja a női erények, a nagyobb kommunikációs és kompromisszumkészség, valamint az empátia szükségességét. Lehet, hogy a jelenlegi problémáinkhoz nőies megoldás szükséges. De fogékony-e rá az ország?
A szerző médiakutató.
