Sem el-, sem bérbe nem adják – "ketyegő bomba" a siófoki kézilabdacsarnok

Kis-Magyarország

Október közepétől ellehetetlenül a siófoki kézilabdacsarnok működése, miután az önkormányzat visszautasította az üzemeltető klub telekvételi szándékát és a továbbiakban bérbe sem kívánja adni a területet. 

Siófok 2013-ban még a fideszes Balázs Árpád polgármestersége idején kötött szerződést a Siófoki Kézilabda és Tenisz Clubbal, hogy az egyesület pályázati és taopénzből építsen sportcsarnokot a város telkére, cserébe 15 év fenntartási időszak után átmegy a város tulajdonába a létesítmény. A csarnokot 2018 márciusában átadták, viszont az eredeti szerződésben szereplő 15 év csak az épület földhivatali feltüntetésétől kegyeg, amit viszont csak tavaly tettek meg.

A csarnok ügye még mindig tisztázatlan, a most már Lengyel Róbert által vezetett képviselő-testület idén szeptember végén arról döntött, hogy nem adja el a földterületet, amelyre a sportcsarnok épült, de a mellette levő parkolót sem kapja bérbe a sportklub. Az előterjesztésnek nem volt tárgya a további üzemelés, de így a csarnok teljesen ellehetetlenül, mivel a működés feltétele az alapterületnek megfelelő számú parkoló használati jogosultságának igazolása.

Az önkormányzati tévé felvételén látható, amint a napirendi pontnál kisebb purparlé alakult ki, amikor Tóth Gergely, a Fidesz frakcióvezetője felvetette, hogy Völgyi Lajos, a polgármester frakciójának tagja jelen volt a szerződésről szóló 2013-as és 2014-es szavazásnál is, még Balázs Árpád idején, amikor is azt ellenvetés nélkül megszavazta. „Amiről most azt mondjuk, hogy egy óriási elhibázott koncepció és tévedés, és most kényszerhelyzetben vagyunk. A mi képviselői felelősségünk az, hogy a lehető legalaposabban megvizsgáljuk az ügyeket, hogy utólag, tíz év múlva ne mutogasson ránk senki, hogy akkor miért nem jártunk el körültekintőbben” – mondta Tóth. Mire Völgyi (korábban MSZP) azzal válaszolt, hogy ő „nem jogász, mezei képviselőként” kénytelen a jogi szakvéleményekre, jogi irodák, ügyvédek és nem utolsósorban a jegyző törvényességi felügyeletének meglétére hagyatkozni. Eszerint szavazott, mert az előterjesztések jogászi véleménnyel alá voltak támasztva.

Tóth Gergely és Völgyi Lakos pengeváltása között Lengyel Róbert polgármester előadta, hogy „jogászként áttanulmányoztam én magam is ezt a bizonyos szerződést, meg hát az általunk megbízott jogászok is, szóval az a helyzet jogász szemmel nézve is, hogy olyan rafinált megfogalmazások vannak abban a szerződésben, hogy egész egyszerűen úgy egyébként jó értelemben véve egy mezei képviselőtől nem is várható el, hogy olyan részletekre adott esetben felfigyeljen (...), ami mondjuk hát egy ketyegő bombaként van abban benne. Azzal viszont teljesen egyetértek (...), hogy ettől függetlenül a felelősség sajnos ott van és az nem lehet mentség senkinek, hogy nem jogász. Viszont itt meg az előterjesztőnek és az előterjesztést ellenjegyző jogászoknak a felelőssége is erőteljesen felvetődik. Egy ilyen szerződést, ami ennyire egyoldalú és ennyi garanciát ad az egyik félnek és semmi garanciát a másiknak, azért ez betyáros volt, meg kell mondjam.”

 
A siófoki kézilabdacsarnok és az előtte található furcsa szobor
Fotó: A szerző felvétele
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.