Mi másra gondolhatnánk, mint hogy túlságosan megosztottak és gyávák vagyunk ahhoz, hogy megvédjük magunkat? Amikor azt látjuk, hogy még mindig arról vitatkozunk: le kell-e lőni a légterünkbe behatoló orosz gépeket? Amikor lezajlik egy európai csúcstalálkozó anélkül, hogy egyértelmű figyelmeztetést adna Moszkvának, vagy akár egyetlen határozott szót ejtene?
Hogyan ne aggódnánk, amikor
ezekkel a behatolásokkal Putyin a reakcióinkat próbálgatja, és biztosan messzebbre is elmegy, ha hagyjuk?
Ha így folytatjuk, akkor a végén – hacsak nem hátrálunk meg szánalmasan – bele fog minket kényszeríteni egy válaszlépésbe, ami viszont már akkora lesz, hogy mindannyiunkat belesodorhat egy valódi összeütközésbe.
Most kell véget vetni az orosz elnök provokációinak, mielőtt elbízná magát a tétlenségünk láttán. Ehhez három dologra van szükség.
Az első az, hogy ne csak utalgassunk arra, hogy tüzet nyithatunk, hanem nyilvánosan jelentsük ki, hogy a NATO és az összes tagállam flottájának ki van adva a parancs, hogy tüzeljenek minden olyan orosz harci repülőre, amely megsérti a légterünket. Miután megfelelően figyelmeztették, Vlagyimir Putyiné a felelősség, az ő lelkén száradnak a következmények, ha nem tartja őket tiszteletben.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
