Publicisztika

Cudar fényviszonyok

A magyar kormány a Twin Peaksre emlékeztető történetbe keveredett, idősebb olvasóink bizonyára emlékeznek rá, "a baglyok nem azok, aminek látszanak", és hasonló marhaságok. Soha nem lehetett tudni, hogy ki a gonosz és ki a jó, és senkinek meg sem kellett szólalnia ahhoz, hogy hazudjon, elég volt megjelennie a színen, hogy kétségeket ébresszen akár a puszta létezéséről is. És a természetfelettit súroló dolgok történtek ötpercenként.

Elviselhetetlen, tűrhetetlen, siralmas

2002. április 22-én, a francia elnökválasztás első fordulójában az alacsony választói részvételnek és Lionel Jospin szocialista jelölt csúfos szereplésének köszönhetően a május 5-i második fordulóra két jelölt maradt a ringben: a második elnöki ciklusára pályázó Jacques Chirac (a szavazatok 19,88 százalékával) és a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen (16,86 százalék).
  • Mihancsik Zsófia
  • 2010. január 28.

Ki dirigál? - Válasz Szira Juditnak

Nehéz úgy vitatkozni, ha ugyanazokat a jelenségeket látjuk problematikusnak, mint ellenfelünk, csupán végkövetkeztetéseink térnek el egymástól. A vitát egy - már elfogadott, ám a köztársasági elnök által az Alkotmánybírósághoz passzolt - törvény provokálja, amely szerint a jövőben nagyobb beleszólásuk lenne a tantestületeknek az igazgatók megválasztásába. Szira Judit (lásd: Ki dirigál a direktornak?, Magyar Narancs, 2010. január 14.) szerint "ez a pedagógusboldogító" akció veszélyezteti az "oktatás színvonalát", sőt "köztársaságunk Alkotmányát" is. Szerintem viszont Szirának ez az ítélete akkor is túldimenzionált, ha számos részigazságát elfogadhatjuk.
  • Rigó Béla
  • 2010. január 28.

"Nincs szó összeolvadásról"

Magyar Narancs, 2010. január 21. Nem szeretnék érdemtelenül osztozni Retkes Attila eddigi és várható további politikai sikereiben, ezért ezúton értesítek mindenkit: velem az SZDSZ elnöke semmilyen kapcsolatban nincs, miként a liberális parlamenti frakció döntő részével sem, hogy mást ne említsek, mindazokkal, akik az ő megválasztásáig 1990 óta képviselték az Országgyűlésben a pártot.
  • .
  • 2010. január 28.

Ki dirigál a direktornak?

Magyar Narancs, 2010. január 14. Kedves MaNcs, meglepve olvastam Szira Judit publicisztikáját az oktatási törvény tervezett módosításával kapcsolatban.
  • .
  • 2010. január 28.

Helyesbítés

Előző számunkban a Vince Mátyással, az MTI elnökével készített interjú egy kérdésében ("Ha mi nem ülünk ott, akkor senki", 2010. január 21.) az az információ jelent meg, hogy az MTI-nek 3500 alkalmazottja van.

Ezt betartom, azt nem

A köztársasági elnök a múlt pénteken kitűzte az országgyűlési választás két fordulójának idejét. A dátumokat a pártok egyöntetű lelkendezéssel üdvözölték, az egyik azért, mert úgymond kevesebb ideje marad a másik pártnak az ő köpdösésére, a másik meg azért, mert szerinte tavaly ilyenkor is késő lett volna. Az elnök pedig állta a szavát, miszerint a lehető legkorábbi időpontra tűz (hogy mihamarabb véget érjen a törött lábú lovak szenvedése a porondon). Tényleg nagyon gonosz embernek kell lennie annak, aki belerondít ennyi ember boldogságába. De az időpontok sajnos nem kvadrálnak a köztársaság ama néhány szabályával, amelyek a kitűzés tekintetében irányadók. Az államfő törvényt szegett, amikor április 11-ét és 25-ét jelölte meg. A következők miatt.

Bizonytalan feltételek

Kedden az Alkotmánybíróság (AB) visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vagyonadó lényegi részét, a lakóingatlanok adójára vonatkozó törvényi rendelkezéseket. (Elutasította viszont az adó további passzusai ellen benyújtott indítványokat, vagyis a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű autók után fizetni kell a tulajdonosoknak.) A Pénzügyminisztérium annak idején nagyon rákészült: szakelemek sorát kérdezte végig és korábbi vonatkozó AB-határozatok sokaságát vizsgáltatta meg, hogy a bejelentése óta támadott (és tavaly nyáron elfogadott) törvénytervezet legalább az alkotmányosság próbáját kiállja. (Ha már a Fidesz jó előre bejelentett szándékai szerint a kormányváltást úgysem sokkal élte volna túl.) A kormányzatnak nem lehetett könnyű dolga, ha az Alkotmánybíróság adóügyi gyakorlatában próbált eligazodni. Az AB 2007-ig nem szívesen foglalkozott adókérdésekkel (és ha tehette, kerülte a költségvetési ügyeket is, ily módon is kifejezve az alkotmány gazdaságpolitikai semlegességét), noha a Sólyom-éra utolsó időszakában több tilalomfát is állított a mindenkori (elsősorban az akkori MSZP-SZDSZ) kormány elé.

Kirekesztők a felszabadítók ellen

Meglehetősen gazdag családban nevelkedtem. Igaz, hogy anyámnak hó vége előtt rendszerint elfogyott a fizetése, nagyanyám meg a családi ezüst megmaradt törmelékeit adogatta el, és néha ötven, száz forinton veszekedtek. De a másikfajta gazdagság, a szellemi - szüleim, nagyszüleim türelmes, inspiráló magyarázata a világ dolgairól; apám több ezer könyve; a minta, hogy a felmenők általában két-három idegen nyelven beszélnek - mindez érintetlen maradt.
  • Gadó János
  • 2010. január 21.

Elégtelen szolgáltatók - Miért rossz a sztrájktörvény?

Sok okból utálhattuk a BKV-sztrájkot. A fővárosi tömegközlekedés leállása százezrek életét keserítette meg. Gondolhattunk csúnyákat a sztrájkolókról azért, mert a bérköveteléseiket nem tartottuk megalapozottnak - keresnek eleget, és más vállalatoknál is elvesztik a munkavállalók cafeteriajuttatásaikat. Moroghattunk azon is, hogy ha több milliárd jutott végkielégítésekre, akkor miért csuklóztatja a cégvezetés a dolgozókat. És egyébként is, ne a mi kontónkra gyepálják egymást. Ám a hetes busz megállójában fagyoskodva a sofőrök és/vagy a BKV vezetése mellett a parlamentet is jó lesz átkainkba foglalni.
  • Unger Anna
  • 2010. január 21.

Egyperces

Van egy jelenet a nyolcvanas évek emlékezetes műalkotásában, a Mad Max 2-ben, mikor az olajért küzdenek a sivatag posztapokaliptikus hordái. Az egyik banda (a rossz) leláncolva, szájkosárban tartja a tagság valamelyik különösen randa, vérben forgó tekintetű, punkfrizurás egyedét, hogy majd csak akkor eresztik el, ha már dúl a harc, addig még megmarna valakit közülük. Megítélésünk szerint a Jobbik messze nem ilyen veszélyes, és különben is, a jó Max semmi perc alatt filézte ki a végül szabadjára eresztett fenevadat. Mégis az a helyzet, hogy az európai parlamenti választások óta nem is egy, de három képviselőjükről vétetett le (a haza akaratából) a szájkosár. És azóta be nem áll a szájuk.

Hajrá, átverni a tatát!

A belendülő választási kampány nagy ütközete a nyugdíjasok szívéért és lelkéért folytatott lesz. Pontosabban a hülye nyugdíjasok százezres, ha nem milliós tömegéért, mely fantomcsoportozat hasonló szereplője a választási okoskodásoknak, mint a "hatszázezer rejtőzködő kisgazda" volt, vagy a "liberális elveket valló 25 százalék, aki pártot keres magának". Hülye, finomabban fogalmazva elnehezült felfogású, belassult nyugdíjast bárki el tud képzelni, arról ismerszik meg, hogy a postás távozása után csak áll a konyhában, virágmintás slafrokban, tanácstalanul bogarássza a nyugdíjszelvényét ("hová tettem a szemüvegem?"), és nem érti, hogy mi mennyi rajta, és miért annyi. Ha felhívja a fiát vagy a vejét vagy a menyét, avval sincs kisegítve, "mama, ezer dolgom van, tessék már evvel békén hagyni". Kézenfekvő, hogy a sarokból ilyenkor előugrik egy jótét lélek, egy kis fideszes vagy emeszpés dzsinn, aki elmagyarázza a bácsinak. Még annyit érdemes tudni erről a nyugdíjasról, hogy nem csak gyagya kissé, de szavazáskor más nem érdekli, mint hogy mennyi lesz az annyi, minden másra, ha nehezen is, de szarik.

Ki dirigál a direktornak? - A közoktatási törvény módosítása az Alkotmánybíróság előtt

A szocialista párt tavaly év végén újabb pedagógusboldogító javaslattal állt elő, amit az Országgyűlés december 14-én el is fogadott. A közoktatási törvény szóban forgó módosítása - melyet Sólyom László nem írt alá, viszont az Alkotmánybíróságtól (AB) a felülvizsgálatát kérte - az iskolaigazgató-választást kívánná lényegében a tanárok kezébe adni. Ha a módosítás nem akad fenn az AB-n, a tanárok ezentúl komoly beleszólást kapnak abba, hogy ki legyen a saját főnökük. Igazgatói kinevezés ugyanis csak annak lenne adható, akit titkos szavazással a nevelőtestület tagjainak legalább 40 százaléka támogat.
  • Szira Judit
  • 2010. január 14.