Lázár János esete a Közlekedési Múzeummal: csak a szája járt

  • narancs.hu
  • 2025. május 16.

Narancsblog

Kudarcba fulladt a Debrecenbe szánt intézmény terve, de a miniszter ezért sem vállalja a felelősséget.

„Képzeljék el: a Hortobágy végtelen síkságán, az autópálya és a BMW-gyár mellett egy különleges épület tűnik fel a távolban. Egy olyan épület, ami távolról délibábnak tűnhet, de ahogy közeledünk, egyre inkább valósággá válik. Ez lesz a Közlekedési Múzeum…” E jelenés Moldova György 50 évvel ezelőtti Magyar atom című írását juttatja az eszünkbe, amelyben a magyar atomtelepet a Rumbach Sebestyén utca 44/c. számú ház alagsorában rendezik be, de nagyobbat nem is tévedhetnénk. A erős képek Lánszki Regő építészeti államtitkártól erednek, tavaly októberben mondta, annak a pályázatnak az eredményhirdetésekor, amelynek az előzménye az volt, hogy a 125 éve Budapesten működő Közlekedési Múzeumot el kell tüntetni a fővárosból, és Debrecenben, pontosabban, Debrecentől tizenvalahány kilométerre, az autópálya mentén, egy szántóföldön kell megépíteni.

 
Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész beszél a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenbe tervezett új épületére kiírt építészeti tervpályázat eredményhirdetésén a debreceni Kölcsey Központban 2025. március 28-án
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
 

Az ötlet gazdáját Lázár Jánost 2022-es miniszteri kinevezéséig nem nagyon foglalkoztatták a muzeális járművek, inkább az új kocsik és technológiák (lézerblokkló) iránti érdeklődése volt közismert. Talán azt sem tudta, hogy az 1899-2015 között a Városligetben (megszakításokkal) működő Közlekedési Múzeumot 2017-ben lebontották, és helyette Kőbányán, a MÁV Északi Járműjavítónak nevezett egykori dízelszereldéjében és annak környékére képzelték az újat, sőt 2019-re tervek is készültek a világhírű amerikai iroda nyertes pályázata nyomán. Mindez azonban Lázárt nem hatotta meg. A 2022-es választás után, visszatérve a száműzetésből, új pozíciójában, építési és beruházási miniszterként az első dolga volt, hogy leállíttatta szinte az összes új beruházást. Másfél évvel később, 2024 májusában már azt jelentette be, hogy Debrecenben építenek új Közlekedési Múzeumot, de azt is, hogy 150 milliárdot költhetnek rá. Hamarosan kiderült, hogy a kiszemelt helyszín a BMW gyár mellett van, 10 kilométerre Debrecen belvárosától, és nemhogy vasúti, de semmiféle tömegközlekedési kapcsolata nincs, vagyis kizárólag autóval megközelíthető.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.