Lázár János esete a Közlekedési Múzeummal: csak a szája járt

  • narancs.hu
  • 2025. május 16.

Narancsblog

Kudarcba fulladt a Debrecenbe szánt intézmény terve, de a miniszter ezért sem vállalja a felelősséget.

„Képzeljék el: a Hortobágy végtelen síkságán, az autópálya és a BMW-gyár mellett egy különleges épület tűnik fel a távolban. Egy olyan épület, ami távolról délibábnak tűnhet, de ahogy közeledünk, egyre inkább valósággá válik. Ez lesz a Közlekedési Múzeum…” E jelenés Moldova György 50 évvel ezelőtti Magyar atom című írását juttatja az eszünkbe, amelyben a magyar atomtelepet a Rumbach Sebestyén utca 44/c. számú ház alagsorában rendezik be, de nagyobbat nem is tévedhetnénk. A erős képek Lánszki Regő építészeti államtitkártól erednek, tavaly októberben mondta, annak a pályázatnak az eredményhirdetésekor, amelynek az előzménye az volt, hogy a 125 éve Budapesten működő Közlekedési Múzeumot el kell tüntetni a fővárosból, és Debrecenben, pontosabban, Debrecentől tizenvalahány kilométerre, az autópálya mentén, egy szántóföldön kell megépíteni.

 
Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész beszél a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenbe tervezett új épületére kiírt építészeti tervpályázat eredményhirdetésén a debreceni Kölcsey Központban 2025. március 28-án
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
 

Az ötlet gazdáját Lázár Jánost 2022-es miniszteri kinevezéséig nem nagyon foglalkoztatták a muzeális járművek, inkább az új kocsik és technológiák (lézerblokkló) iránti érdeklődése volt közismert. Talán azt sem tudta, hogy az 1899-2015 között a Városligetben (megszakításokkal) működő Közlekedési Múzeumot 2017-ben lebontották, és helyette Kőbányán, a MÁV Északi Járműjavítónak nevezett egykori dízelszereldéjében és annak környékére képzelték az újat, sőt 2019-re tervek is készültek a világhírű amerikai iroda nyertes pályázata nyomán. Mindez azonban Lázárt nem hatotta meg. A 2022-es választás után, visszatérve a száműzetésből, új pozíciójában, építési és beruházási miniszterként az első dolga volt, hogy leállíttatta szinte az összes új beruházást. Másfél évvel később, 2024 májusában már azt jelentette be, hogy Debrecenben építenek új Közlekedési Múzeumot, de azt is, hogy 150 milliárdot költhetnek rá. Hamarosan kiderült, hogy a kiszemelt helyszín a BMW gyár mellett van, 10 kilométerre Debrecen belvárosától, és nemhogy vasúti, de semmiféle tömegközlekedési kapcsolata nincs, vagyis kizárólag autóval megközelíthető.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.