Lázár János esete a Közlekedési Múzeummal: csak a szája járt

  • narancs.hu
  • 2025. május 16.

Narancsblog

Kudarcba fulladt a Debrecenbe szánt intézmény terve, de a miniszter ezért sem vállalja a felelősséget.

„Képzeljék el: a Hortobágy végtelen síkságán, az autópálya és a BMW-gyár mellett egy különleges épület tűnik fel a távolban. Egy olyan épület, ami távolról délibábnak tűnhet, de ahogy közeledünk, egyre inkább valósággá válik. Ez lesz a Közlekedési Múzeum…” E jelenés Moldova György 50 évvel ezelőtti Magyar atom című írását juttatja az eszünkbe, amelyben a magyar atomtelepet a Rumbach Sebestyén utca 44/c. számú ház alagsorában rendezik be, de nagyobbat nem is tévedhetnénk. A erős képek Lánszki Regő építészeti államtitkártól erednek, tavaly októberben mondta, annak a pályázatnak az eredményhirdetésekor, amelynek az előzménye az volt, hogy a 125 éve Budapesten működő Közlekedési Múzeumot el kell tüntetni a fővárosból, és Debrecenben, pontosabban, Debrecentől tizenvalahány kilométerre, az autópálya mentén, egy szántóföldön kell megépíteni.

 
Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész beszél a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenbe tervezett új épületére kiírt építészeti tervpályázat eredményhirdetésén a debreceni Kölcsey Központban 2025. március 28-án
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
 

Az ötlet gazdáját Lázár Jánost 2022-es miniszteri kinevezéséig nem nagyon foglalkoztatták a muzeális járművek, inkább az új kocsik és technológiák (lézerblokkló) iránti érdeklődése volt közismert. Talán azt sem tudta, hogy az 1899-2015 között a Városligetben (megszakításokkal) működő Közlekedési Múzeumot 2017-ben lebontották, és helyette Kőbányán, a MÁV Északi Járműjavítónak nevezett egykori dízelszereldéjében és annak környékére képzelték az újat, sőt 2019-re tervek is készültek a világhírű amerikai iroda nyertes pályázata nyomán. Mindez azonban Lázárt nem hatotta meg. A 2022-es választás után, visszatérve a száműzetésből, új pozíciójában, építési és beruházási miniszterként az első dolga volt, hogy leállíttatta szinte az összes új beruházást. Másfél évvel később, 2024 májusában már azt jelentette be, hogy Debrecenben építenek új Közlekedési Múzeumot, de azt is, hogy 150 milliárdot költhetnek rá. Hamarosan kiderült, hogy a kiszemelt helyszín a BMW gyár mellett van, 10 kilométerre Debrecen belvárosától, és nemhogy vasúti, de semmiféle tömegközlekedési kapcsolata nincs, vagyis kizárólag autóval megközelíthető.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.