Lázár János esete a Közlekedési Múzeummal: csak a szája járt

  • narancs.hu
  • 2025. május 16.

Narancsblog

Kudarcba fulladt a Debrecenbe szánt intézmény terve, de a miniszter ezért sem vállalja a felelősséget.

„Képzeljék el: a Hortobágy végtelen síkságán, az autópálya és a BMW-gyár mellett egy különleges épület tűnik fel a távolban. Egy olyan épület, ami távolról délibábnak tűnhet, de ahogy közeledünk, egyre inkább valósággá válik. Ez lesz a Közlekedési Múzeum…” E jelenés Moldova György 50 évvel ezelőtti Magyar atom című írását juttatja az eszünkbe, amelyben a magyar atomtelepet a Rumbach Sebestyén utca 44/c. számú ház alagsorában rendezik be, de nagyobbat nem is tévedhetnénk. A erős képek Lánszki Regő építészeti államtitkártól erednek, tavaly októberben mondta, annak a pályázatnak az eredményhirdetésekor, amelynek az előzménye az volt, hogy a 125 éve Budapesten működő Közlekedési Múzeumot el kell tüntetni a fővárosból, és Debrecenben, pontosabban, Debrecentől tizenvalahány kilométerre, az autópálya mentén, egy szántóföldön kell megépíteni.

 
Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész beszél a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenbe tervezett új épületére kiírt építészeti tervpályázat eredményhirdetésén a debreceni Kölcsey Központban 2025. március 28-án
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
 

Az ötlet gazdáját Lázár Jánost 2022-es miniszteri kinevezéséig nem nagyon foglalkoztatták a muzeális járművek, inkább az új kocsik és technológiák (lézerblokkló) iránti érdeklődése volt közismert. Talán azt sem tudta, hogy az 1899-2015 között a Városligetben (megszakításokkal) működő Közlekedési Múzeumot 2017-ben lebontották, és helyette Kőbányán, a MÁV Északi Járműjavítónak nevezett egykori dízelszereldéjében és annak környékére képzelték az újat, sőt 2019-re tervek is készültek a világhírű amerikai iroda nyertes pályázata nyomán. Mindez azonban Lázárt nem hatotta meg. A 2022-es választás után, visszatérve a száműzetésből, új pozíciójában, építési és beruházási miniszterként az első dolga volt, hogy leállíttatta szinte az összes új beruházást. Másfél évvel később, 2024 májusában már azt jelentette be, hogy Debrecenben építenek új Közlekedési Múzeumot, de azt is, hogy 150 milliárdot költhetnek rá. Hamarosan kiderült, hogy a kiszemelt helyszín a BMW gyár mellett van, 10 kilométerre Debrecen belvárosától, és nemhogy vasúti, de semmiféle tömegközlekedési kapcsolata nincs, vagyis kizárólag autóval megközelíthető.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.