Új streamingplatform jött létre a palesztin filmek számára

Mikrofilm

A Watermelon+-on Oscar-jelölt palesztin és nemzetközi filmek is nézhetőek – miközben a Netflix épp törölte a platformon elérhető palesztin alkotások nagy részét.

Az izraeli-palesztin ellentét a Hamász 2023. október 7-i terrortámadásával izzott fel ismét, azóta a konfliktus az egész világon megosztja az embereket az amerikai egyetemektől kezdve a Disney új Hófehérke-remake-jének főszereplőiig. Az idei Oscaron végül kisebb meglepetésre egy izraeli-palesztin összefogással született, sok vitát keltő dokumentumfilm, a Nincs más föld győzött, amely azt mutatja be, hogyan próbálja az izraeli kormány elűzni a palesztinokat, köztük a film egyik készítőjét a megszállt Ciszjordánia Masafer Yatta nevű tartományából. Az indulatokról és feszültségről sokat elárul, hogy mindezek után néhányan a film Oscar-díjas rendezőjén álltak bosszút – mindezt ebben a cikkünkben mutattuk be.

Tavaly október közepén a Netflix is eltávolított a platformjáról 19 palesztinokról szóló vagy palesztin alkotók által készített filmet. „Azt sürgetjük, hogy magyarázzák meg döntésüket és állítsák vissza a palesztin alkotásokat! Aggódunk, hogy azzal, hogy a Netflix szinte a teljes palesztin filmgyűjteményét törölte, csak tovább marginalizálódnak a palesztin hangok most, amikor az izraeli hadsereg kétmillió, Gázában élő palesztint vet alá népirtásnak” – fogalmazott a Freedom Forward nevű emberi jogi szervezet képviselője.

A Netflix még 2021 októberében indította el Palesztin történetek (Palestinian Stories) nevű gyűjteményét 32 címmel, melyeknek jogait három évre lincenszelték. A cég a panaszokra válaszul azt írta, hogy ezek a jogok épp most jártak le, ezért kerültek le a filmek. A Freedom Forward szerint azonban ha a Netflixet valóban érdekelnék a palesztinok, akkor 300 milliárd dolláros vállalatként megengedhetné magának, hogy megújítsa ezeket a jogokat.

A törlés ellenére a platformon maradt még elérhető palesztin film: a The Hollywood Reporter tavalyi cikke az Ibrahim: A Fate to Define című 2019-es dokumentumfilmet emlegeti, amely viszont ma már elérhetetlen; de fent van viszont a Farha című 2021-es dráma, amely egy 14 éves kislány szemszögén keresztül mutatja be az 1948-as palesztin exodust – igaz, csak angol felirattal, azaz úgy érhető el, ha a profilunk nyelvét is angolra állítjuk.

A palesztin hangok és a róluk szóló filmek felerősítése céljából indult el a tavaly egy palesztin származású amerikai testvérpár által alapított Watermelon Pictures új streamingplatformja, a Watermelon+. „Egy olyan megtiszteltetés volt ezeket a filmeket gondozni és megfelelő otthont találni számukra, amelyet ezután is folytatni szeretnénk. Mindez csak a kezdet. A célunk, hogy a Watermelon+ egy kihagyhatatlan platformmá váljon a kiszolgáltatott közösségek számára bárhol a világon; egy igazi otthonná azok számára a bátor, elkötelezett történetmesélők számára, akik megérdemlik, hogy lássák őket” – fogalmazott Badie Ali, aki a testvérével, Hamzával együtt a Watermelon Pictures alapítója és vezetője. Azt szeretnék, ha nem csak afféle múzeumként őriznék meg ezeket a filmeket, de alkotók új generációit is inspirálnák.

Az Indiewire cikke szerint a platform elindításában fontos szerepet játszott a The Encampments című dokumentumfilm sikeres mozis szereplése, amelyet a Watermelon forgalmazott. Kei Pritsker és Michael T. Worman filmje az amerikai Columbia Egyetem palesztinpárti diáktüntetéseit mutatja be, premierje a Koppenhágai Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (CPH: DOX) volt március végén, azóta telt házzal vetítették többek között a New York-i Angelika Film Center-ben.

A dokumentumfilm azonban témája miatt maga is indulatokat szül: április végén 200 ember számára tervezték vetíteni a kaliforniai UCLA egyetemen, a rendőrség viszont beszüntette az eseményt, három tüntetőt le is tartóztattak. A doku iránti érdeklődést csak tovább növelte, hogy egyik főszereplőjét, Mahmoud Khalilt, a Columbián zajló palesztinpárti tüntetések egyik vezérét is letartóztatták. A botrányok ellenére a kritikusok odavannak a filmért, jelenleg 94 százalékon áll a kritikákat összegző RottenTomatoes oldalon.

A The Encampments hamarosan nézhető lesz a Watermelon+ felületén, csakúgy, mint az Al-hadiya című, 2021-ben Oscarra jelölt rövidfilm, valamint a rendező, Farah Nabulsi nagyjátékfilmes bemutatkozása, a két évvel ezelőtt készült The Teacher. Ez egy tanárról szól, aki különös csapdahelyzetbe kerül a politikai elkötelezettsége, egy brit szociális munkásnőhöz kötődő gyengédebb érzelmei és az egyik tanítványához fűződő kapcsolata miatt.

Szintén nézhető lesz a platformon A sivatagon át, Jordánia első Oscar-jelölt filmje, melyet 2016-ban épp a magyar Saul fia győzött le az akkor még Legjobb idegennyelvű filmnek nevezett kategóriában. Ez egy beduin fiú felnőtté válásának története az I. világháborúban, az Arab-félsziget Hijaz nevű tartományában.

Ugyancsak az Oscarért versenyzett 2013-ban az Öt törött kamera című dokumentumfilm, amely egy palesztin farmer erőszakmentes ellenállását mutatja be az izraeli hadsereggel szemben – a díjat akkor a Rodriguez nyomában című zenés doku nyerte el előle. A hírek szerint hamarosan az Öt törött kamera is érkezik a Watermelon+-ra.

A 2013-as Omar volt a második palesztin film a 2005-ös Mennyország most után, melyet Oscarra jelöltek. A Legjobb idegennyelvű film kategóriája abban az évben a szokottnál is erősebb volt, a végső győztes olasz A nagy szépség mellett versenyzett akkor a dán A vadászat és a belga Alabama és Monroe is – az Omar ezekhez hasonlóan zseniális, márpedig három ilyen kiemelkedő film ritka egy kategóriában. Hany Abu-Assad drámája egy fiatal palesztin szabadságharcosról szól, aki beleegyezik, hogy informátorként dolgozzon, miután belekeveredik egy izraeli katona meggyilkolásába. Végül a bűn, a hazaszeretet és a szerelem olyan pókhálószerű csapdájában találja magát, amelyből nincs menekvés. Hamarosan az Omar is elérhetővé válik majd az Indiewire szerint.

Jelöléshez nem jutott, de a rövidlistára felkerült és máris nézhető a platformon Palesztina hivatalos idei Oscar-nevezettje, a From Ground Zero. A Gázában született elismert palesztin rendező, Rashig Masharawi ötletéből született antológiamozi 22 rövidfilmen keresztül mutatja be, milyen az élet Gázában; akad köztük fikció, dokumentumfilm, animáció és kísérleti film is.

Szintén máris nézhető a Pomegranates and Myrrh című dráma, melyben egy palesztin táncos egy rab feleségévé válik; a Menekülő főhősei pedig 1967-ben menekülnek Palesztinából Jordániába.

A platform az egész világon elérhető, ám a filmek mellé eredeti hang mellé legtöbbször csak angol felirat választható. A havidíj 7,99 dollár, azaz 3000 forint, míg az éves előfizetés 79,99 dollárba, azaz közel 30 ezer forintba kerül. Lehetőség van egyes filmeket is kölcsönözni (6,99 dollár), illetve megvásárolni (14,99 dollár) is.

A Watermelon+ elérhető ezen a linken.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.