Beárnyékolta a Tisza szerdai roma fórumát, hogy annak megnyitása előtt terjesztették be a civil szervezetek és független médiumok ellehetetlenítésére irányuló, ún. „átláthatósági törvényt”, mégis Magyarország történetében rendhagyó rendezvény zajlott le szerda délelőtt.
A párt szűk egy éves fennállása óta lehetett érzékelni, hogy van egyfajta nyitottság a hazai cigányság részéről az irányukba. Ez főleg a közösségi médiában megjelenő aktívan politizáló személyek részéről volt megfigyelhető, de több roma Tisza sziget is létrejött, illetve helyben és országosan is ismert cigány személyek csatlakoztak ezekhez. Azonban ezidáig arra nem tett kísérletet a Tisza, hogy közösséggé formálja, becsatornázza őket a párt életébe.
Az első roma fórumra vegyesen érkeztek fiatalok, roma érdekvédelmi szervezetek vezetői, valamint olyan szakemberek, mint Trendl Fanni, a Romaversitas munkatársa, a Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológiai Tanszék adjunktusa, vagy Orsós János, a sajókazai Dzsam Bhim közösség elnöke. De politikusok is eljöttek, itt volt például Lakatos Béla, Ács egykori polgármestere. Az eseményt Magyar Péter nyitotta meg, később Bódis Kriszta a párt társadalompolitikai tanácsadója is beszélt.
Mi sem bizonyítja jobban az esemény sikerét, hogy egy nappal utána Sztojka Attila romaügyi államtitkár vádaskodó posztot tett közzé közösségi oldalán. Mint fogalmazott, a Tisza be akarja vonni a cigányságot a társadalompolitikai párbeszédbe, ám közben azon dolgozik, hogy Brüsszelben „hátráltassák és késleltessék a felzárkózási folyamatokat”.
„Hatalmas mozgolódás”
Magyar Péter beszédében a hazai cigányság egyik teremtés történetét mondta el, miszerint a vándormadarak jól laktak, ezért nem repültek tovább, maradtak Magyarországon, de a szabadság utáni vágyuk nem múlt el. Mint fogalmazott, nyíltan tudnak beszélni egymással, nem állhat közéjük a propaganda. A beszédét megelőzően megkérdezte Jónás Tamás cigány származású írót, költőt, hogy a roma vagy a cigány szót használja, aki azt válaszolta, ő konzekvensen a cigány szót használja, hogy szembe menjen annak pejoratív értelmével. Beszéde végén egy perces néma csendet kért Puczi Bélának, aki az 1990-es marosvásárhelyi fekete március egyik vezéralakja volt. Tőle származik az ismert idézet, miszerint: „Ne féljetek, magyarok, itt vannak a cigányok”, ugyanis Puczi a magyarellenes atrocitásokkor védelmezőként lépett fel.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
