"Nincs szó összeolvadásról"

  • .
  • 2010. január 28.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2010. január 21. Nem szeretnék érdemtelenül osztozni Retkes Attila eddigi és várható további politikai sikereiben, ezért ezúton értesítek mindenkit: velem az SZDSZ elnöke semmilyen kapcsolatban nincs, miként a liberális parlamenti frakció döntő részével sem, hogy mást ne említsek, mindazokkal, akik az ő megválasztásáig 1990 óta képviselték az Országgyűlésben a pártot.

Azért indokolt az iméntieket leírni, mert azt mondja a Narancsnak: azokkal, akik csendben vagy hangosan távoztak megválasztása óta az SZDSZ-ből, megmaradtak az informális kapcsolatai, sőt ezek jobbak, mint a nyilvánosság hiszi.

Egyszer már kiderült, hogy Retkes Attila nyilvánosan azt hazudta, Kuncze Gáborral beszélt telefonon, amikor nem beszélt. Amikor korábban azt nyilatkozta, hogy a liberális parlamenti frakció tagjainak nagyobb részével folyamatos kapcsolatban áll, senki nem tartotta érdemesnek arra, hogy cáfolja e füllentést, holott a többséggel életében még nem beszélt. Ha minden, amit mond, annyira igaz, mint ezek a kijelentései, még rosszabb a kép, mint azt sokan vélik, s ez azért teljesítmény. Akkor lehet, hogy igaza lesz kollégámnak, aki az MDF-fel történő megállapodást olyannak látja, mint Tabi László tréfájának vonósnégyesét: az együttes azért nem szólal meg a megfelelő pillanatban, mert mind a négyen azt hiszik, hogy legalább a másik három tud zenélni.

Vagy jót tesznek Retkes ilyen szövegei politikai törekvéseinek, vagy nem, de nehezen egyeztethetők össze azzal, hogy azokat akarja belekompromittálni munkásságába, akik tevékenysége miatt bocsánatot kért, akiktől eddig nem győzött elhatárolódni, és mintegy mellékesen, akikkel nincs kapcsolata. De lehet, hogy azt hiszi, szociológiai értelemben megalapozott az állítás, mert olyasmiből állna az emlegetett kapcsolat, mint az én esetemben? Egyszer összefutottunk egy benzinkútnál, és üdvözöltük egymást. Esetleg szegény azt gondolja, hogy ha az emlegetett emberek nem mennek el tévéműsorokba, nem nyilatkoznak netes fórumokon és nyomtatott lapokban naponta, hetente, hogy Retkes Attila olyan pártelnök, amilyennek megválasztása utáni első megnyilatkozásai alapján látták, csak egy kicsit még rosszabb és alkalmatlanabb, akkor ez a látszatnál jobb viszony, ez a megmaradt informális kapcsolat? De az sem kizárt, hogy csak az egyszeri újságíróra gondolt, aki azzal dicsekedett, hogy a legutóbbi vadászaton József főherceg a megszólításával tüntette ki. A kérdésre: "Na, és mit mondott?", "Hát maga mit keres itt?" - hangzott a válasz.

Pető Iván

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.