Tényleg nagyon gonosz embernek kell lennie annak, aki belerondít ennyi ember boldogságába.
De az időpontok sajnos nem kvadrálnak a köztársaság ama néhány szabályával, amelyek a kitűzés tekintetében irányadók. Az államfő törvényt szegett, amikor április 11-ét és 25-ét jelölte meg.
A következők miatt.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a szavazás nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, sem az azt megelőző, sem az azt követő napra. Vasárnapra persze eshet, és esik is sokszor, de az a munka törvénykönyve szerint nem munkaszüneti nap. A munka törvénykönyve ugyanis nevesíti a munkaszüneti napokat, köztük a húsvét hétfőt. A munka törvénykönyve egy törvénykönyv, ami törvényeket tartalmaz. A választási eljárási törvény is egy törvény, ezt egyébként jól mutatja már a neve is.
Idén a húsvét hétfő április 5-ére esik.
Idén a húsvét hétfő azért esik április 5-ére, mert az első niceai zsinat (325) úgy döntött, hogy húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap legyen, bár ez - a húsvétszámítás avagy computus részletezése - nem tartozik szorosan tárgyunkhoz. (Legfeljebb annyiban, hogy mi elfogadjuk az első niceai zsinat idevágó határozatát, valamint az ezt a nyugati kereszténységre nézve egyértelműsítő csillagászati számítási módszert, amit a katolikus egyház 1581-ben kanonizált. Nem vitatjuk tehát, hogy idén a húsvét vasárnap április 4-én lesz.)
Ugyancsak a választási eljárási törvény rendelkezik arról, hogy a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok a külképviseleteken az első fordulóban az otthoni szavazás előtt egy héttel adják le szavazatukat. A törvénybe ez a módosítás 2005. nyarán került bele, a törvényalkotó szerint azért volt erre szükség, mert külföldről a szavazatok spéttel érnek haza. Ha külföldön és belföldön egy időben szavaznának, akkor az első forduló végeredményére sokat kéne várni, és ez az olyan körzetekben, ahol kicsi a különbség a jelöltek közt, megnehezítené a két forduló közti alkudozásokat a visszaléptetésekről. Ez jó szabály - annak dacára, hogy az esetek túlnyomó többségében semmi jelentősége nincs, hisz a külföldi szavazatok, melyek száma amúgy sem nagy, ritkán fordítanak a sorrenden. De fordíthatnak!
A lapunkra jellemző jogászias precizitás megköveteli azt is, hogy leszögezzük: a szavazás napja az a nap, amikor szavazunk. Akár külföldön, akár belföldön. Ha a választási eljárási törvény nem rögzíti azt, hogy külföldön szabad munkaszüneti napon (+/-1 nap) szavazni, mint ahogy nem rögzíti, akkor külföldön sem szabad munkaszüneti napon (+/-1 nap) szavazni. A "munkaszüneti nap" meghatározása tekintetében nem a külország, hanem hazánk törvényei a mérvadók, hiszen a szavazás magyar törvények szerint, a magyar állam felségterületén zajlik.
Azt is ki kell nyilvánítanunk érvelésünk e pontján, hogy 11-7=4.
Mindebből következően ha az államfő a választás első fordulóját április 11-re írta ki, mint ahogy akkorra írta ki, akkor a külföldön tartózkodó állampolgárok a külképviseleteken április 4-én, a húsvét hétfőt megelőző napon fognak szavazni.
Ezt a törvény nem engedi.
Quod erat demonstrandum.
Más kérdés, hogy mire megyünk e bizonyítással, és hogy mi következik belőle. Nem megyünk vele semmire, hisz az elnöki döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs, az Országos Választási Bizottság pedig, bár nyilván értesülve van a dologról, nem óhajtja bolygatni. És az biztosan nem következik belőle, hogy ez az időpont bárminő módon befolyásolni bírná akár csak egyetlen parlamenti mandátum sorsát is. Na, legfeljebb külföldön húsvét vasárnap fognak szavazni. Esetleg lesz pár ember, aki emiatt nem megy el, sag schon. Nem varr ez egy öltést sem a végeredményen.
De az államfő munkaköri leírásában kiemelt helyen szerepel az őrködés az államrend demokratikus működése felett. Ebbe a jogrend védelme is beletartozik. Lehet, hogy Sólyom a legjobb lelkiismerete szerint cselekedett, mert úgy véli, egy későbbi időpont a kormányalakítás elhúzódásához vezetne, és ezzel végzetes károkat okozna a hazának. De ez a magánvéleménye; a lelkiismerete pedig a magánügye. Nem annak, hanem a törvényeknek kell megfelelnie. (Az pedig, hogy elnézte volna, kevéssé hihető - az origo.hu például már hetekkel ezelőtt figyelmeztetett az időpont tarthatatlanságára.)
A mi közös ügyünk meg az, hogy a köztársaság államfője mit enged meg magának, hogy ezek szerint a legmagasabb hely is válogat a törvények közt: ezt betartom, mert tetszik, ezt nem, mert napi számításaimnak épp keresztbe tenne. Hogy az ország első polgára is szelektíve alkalmazza a jogot, ha ezt büntetlenül megteheti.
