A képviselőjelölti viták tétje és értelme
gyurcsany_orban1.jpg

A képviselőjelölti viták tétje és értelme

  • Mikecz Dániel
  • 2018. február 7.

Liberális szemmel – Republikon

A Közös Ország Mozgalom szervezésében már a harmadik jelölti vitára került sor a héten. A viták célja, hogy a mozgalom által szervezett közvélemény-kutatások előtt a választókerületek szavazói érdemi információt kaphassanak az egyes jelöltek és pártjuk politikai programjáról, terveiről.

A magyar nyilvánosságban talán már elszoktunk a hasonló eseményektől. A Trump-jelenség kapcsán megfogalmazott általános szakértői vélemények szerint a választók fogékonyabbak lehetnek 280 karakteres Twitter-üzenetekre, mint több oldalas, szakértői alapossággal kidolgozott választási programokra. A jelölti vitát, mint műfajt azonban lehetséges adaptálni a mediatizált politikához. Ez az egyik ok, amiért nem kopott ki az amerikai politikai hagyományból.

Bár a jelölti viták valóban a választási programokról, cselekvési tervekről szólnak, más funkciót is betöltenek. A vita mutatja meg, hogy a politikus hajlandó reagálni a választói igényekre. Erősíti azt az elvárást, hogy a képviselet reszponzív legyen, tehát a későbbiekben is figyelembe vegye a választói igények változását. Éppen ebből adódik az, hogy a jelölti vitát a közvéleménynek kell „kierőszakolnia”. Olyan politikai klímának kell kialakulnia, ahol a jelölt csak veszíthet azzal, ha nem áll ki vitázni ellenfeleivel. Úgy tűnik, hogy az ellenzéki pártok most érzik ennek súlyát. Amennyiben lesz folytatása a vitáknak – például a 2019-es önkormányzati választások során – úgy szerencsés esetben átalakulhat a politikusok hozzáállása is e tekintetben. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az ellenzék rá is van kényszerítve a vitákon való részvételre, hiszen erős a konkurencia és korlátozottak a szereplési lehetőségek.

false

A jelölti viták súlyát ugyanakkor az is adja, hogy a választók érdeklődnek a viták iránt. A netes portálok élő közvetítései mutatják, hogy van ilyen igény, már amit a cikkek alatti Facebook ajánlások száma következtetni enged. A Budapest 6. választókerületi vitáról szóló Index-cikket több, mint 1100-an lájkolták, ami kimagasló a politikai bulváron túlmutató írásoknál. A Republikon Intézet vonatkozó kutatásából ugyanakkor az is kiderül, hogy nem csak helyi, de országos szinten is van igény a jelöltek vitájára. Az általunk megkérdezettek 46 százaléka szerint nagyon fontos vagy fontos lenne, hogy a 2018-as választások előtt legyen miniszterelnök-jelölti vita, és csupán 21 százalékuk szerint nincs szükség vitára.

A jelölti viták elleni érvként az merülhet fel, hogy ezek a viták erősítik az ellenzéki rivalizálást, és igazolják a „magával foglalkozó” ellenzékről kialakított pejoratív képet, miközben korábban a Közös Ország Mozgalom is az ellenzéki együttműködési szándékot kívánta erősíteni (lásd választási rendszer reformja). Az ellenzéki rivalizálás azonban önmagában természetes dolog, hozzátartozik a politika lényegéhez. Jól mutatja ezt, hogy még most is folyamatos az üzengetés a médiában az egyes ellenzéki pártok vezető politikusai között. Ez utóbbi ugyanakkor többet árt az ellenzék megítélésének, mint egy moderált vita.

A képviselőjelölti vitáknak továbbá erős szimbolikus jelentése is van. A színpadra kiállított, kérdésekkel bombázott politikus kiszolgáltatott helyzetben van. Pőrén áll választói előtt, nem térhet ki a válasz elől, nem menekülhet el a parlament lezárt folyosóira, nem bízhat a baráti újságírók felkérdezéseiben. A szituáció jelzi, hogy a hatalmat nem örökbe és önmagáért, hanem időlegesen, feltételesen, szolgálat érdekében kapja.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.