Tarlós és a bohócsipka
tarlos_istvan_metro_top_story_lead.jpg

Tarlós és a bohócsipka

  • Király Dávid
  • 2018. február 12.

Liberális szemmel – Republikon

Hiába ment át csont nélkül az akadálymentesítésről szóló népszavazás a Fővárosi Választási Bizottságon és a Kúrián, a főpolgármester szerint értelmetlen és nem kötelez semmire.

„… a jóisten mentsen meg bennünket attól, hogy az egyik legfontosabb demokratikus intézményt ebbe a bohóctréfába süllyesszék, és bohócsipkát tegyenek a népszavazás fejére.”

Akármit jelentsen is a fenti képzavar, ezt Orbán Viktor mondta 2007-ben ellenzékben. A referendum, amelyet Orbán Viktor a bohócsipkától féltett „sohavégetnemérős” kormányzását megelőzően, a szociális népszavazás volt, amelynek koordinátora a budapesti ellenzék akkori vezetője, Tarlós István későbbi főpolgármester volt.

A Fidesz azóta homlokegyenest mást gondol a népszavazásról, a 2010 óta eltelt időszakban a kormány és a fővárosi vezetés gyakorlatilag sportot űz a népszavazások ellehetetlenítéséből. E 180 fokos fordulat eredményeképpen nem dönthettek az emberek a vasárnapi boltzárról és a budapesti olimpiáról.

A bohócsipkát legutóbb Tarlós István rántotta elő, aki a római-parti mobilgátról szóló népszavazást akadályozta meg. A főpolgármester szintet ugrott, a fenti témákkal ellentétben ugyanis a mobilgát ügyében nem fújt visszavonulót: egy közgyűlési trükkel úgy lehetetlenítette el a népszavazást, hogy közben deklarálta: eszében sincs változtatni az árvízvédelemmel kapcsolatos elképzelésein.

Ellenzéki pártok jelenleg a 3-as metró teljes akadálymentesítéséről szóló népszavazáshoz gyűjtenek aláírásokat, a főpolgármester szerint azonban a népszavazási kérdés értelmetlen, sőt, úgy látja, hogy ha a referendum érvényes és eredményes lesz, továbbá azon az igenek győznek (tehát a budapestiek kiállnak a metró teljes akadálymentesítése mellett), az sem jelentene semmit.

Tudja-e Tarlós, mi a különbség a metró és a busz között?

Mindent bevet a főpolgármester, hogy ne kelljen akadálymentesíteni a metrót. „Hiába örvendezik annyira Horváth Csaba - inkább olvassa el a jogszabályt, s megtudja, hogy nemcsak lifttel biztosítható a metró akadálymentesítése, hanem például mozgójárdákkal vagy a felszínen, alacsonypadlós buszokkal is."

Bár a népszavazási kezdeményezés a Fővárosi Választási Bizottságon, majd a Kúrián is csont nélkül ment át, Tarlós mégis megkérdőjelezi egy ügydöntő, a Fővárosi Közgyűlésre nézve kötelező referendum létjogosultságát, már csak azért is, mert azt az a szocialista Horváth Csaba nyújtotta be, aki a főpolgármester szerint hiteltelen.

Kérdés azonban, hogy ha a referendumot Tóth József XIII. kerületi polgármester dobta volna be, ahogyan azt Tarlós felvetette, akkor vajon magáról az akadálymentesítésről más véleménye lenne-e a főpolgármesternek.

Kommunikációját tekintve a főpolgármester láthatóan összeomlott. Egy héttel ezelőtt Tarlós még ott tartott, hogy már csak azért sem kellenek liftek a metróhoz, mert ott hosszú sorok állnának, akkor meg már praktikusabb busszal menni, arra amúgy is többen férnek fel, mint egy liftbe.

Azóta azonban a városvezetés már ígéretet tett a Kálvin téri metrómegálló liftjére, továbbá további öt állomás teljes akadálymentesítésére – utóbbiakon a főváros mozgólépcsős-kabinos megoldással váltaná ki a lifteket, úgy tűnik, Tarlós ezek előtt nem vizionál hosszan kígyózó sorokat.

A főpolgármester azonban nem tett le a buszokról sem, a Pöttyös utcai és az Ecseri úti megállók akadálymentesítését továbbra is alacsonypadlós buszokkal oldaná meg. Érthetetlen, hogy miért épp ez a két megálló maradt ki a városvezetés terveiből, hiszen a két kéreg alatti megálló felszerelése liftekkel lényegesen olcsóbb lenne, mint bármelyik mélyépítésű megállóé a belvárosban.

A főpolgármester szerint a népszavazással két lift árát dobnák ki az ablakon. Ez viszont azt jelenti, hogy a városvezetésnek csak a fennmaradó két metrómegálló akadálymentesítéséről szóló döntést kellene meghozni és az okafogyottá váló referendum árát rögvest át is lehet csoportosítani a Pöttyös utcai és az Ecseri úti megálló liftjeire.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.