Tarlós és a bohócsipka
tarlos_istvan_metro_top_story_lead.jpg

Tarlós és a bohócsipka

  • Király Dávid
  • 2018. február 12.

Liberális szemmel – Republikon

Hiába ment át csont nélkül az akadálymentesítésről szóló népszavazás a Fővárosi Választási Bizottságon és a Kúrián, a főpolgármester szerint értelmetlen és nem kötelez semmire.

„… a jóisten mentsen meg bennünket attól, hogy az egyik legfontosabb demokratikus intézményt ebbe a bohóctréfába süllyesszék, és bohócsipkát tegyenek a népszavazás fejére.”

Akármit jelentsen is a fenti képzavar, ezt Orbán Viktor mondta 2007-ben ellenzékben. A referendum, amelyet Orbán Viktor a bohócsipkától féltett „sohavégetnemérős” kormányzását megelőzően, a szociális népszavazás volt, amelynek koordinátora a budapesti ellenzék akkori vezetője, Tarlós István későbbi főpolgármester volt.

A Fidesz azóta homlokegyenest mást gondol a népszavazásról, a 2010 óta eltelt időszakban a kormány és a fővárosi vezetés gyakorlatilag sportot űz a népszavazások ellehetetlenítéséből. E 180 fokos fordulat eredményeképpen nem dönthettek az emberek a vasárnapi boltzárról és a budapesti olimpiáról.

A bohócsipkát legutóbb Tarlós István rántotta elő, aki a római-parti mobilgátról szóló népszavazást akadályozta meg. A főpolgármester szintet ugrott, a fenti témákkal ellentétben ugyanis a mobilgát ügyében nem fújt visszavonulót: egy közgyűlési trükkel úgy lehetetlenítette el a népszavazást, hogy közben deklarálta: eszében sincs változtatni az árvízvédelemmel kapcsolatos elképzelésein.

Ellenzéki pártok jelenleg a 3-as metró teljes akadálymentesítéséről szóló népszavazáshoz gyűjtenek aláírásokat, a főpolgármester szerint azonban a népszavazási kérdés értelmetlen, sőt, úgy látja, hogy ha a referendum érvényes és eredményes lesz, továbbá azon az igenek győznek (tehát a budapestiek kiállnak a metró teljes akadálymentesítése mellett), az sem jelentene semmit.

Tudja-e Tarlós, mi a különbség a metró és a busz között?

Mindent bevet a főpolgármester, hogy ne kelljen akadálymentesíteni a metrót. „Hiába örvendezik annyira Horváth Csaba - inkább olvassa el a jogszabályt, s megtudja, hogy nemcsak lifttel biztosítható a metró akadálymentesítése, hanem például mozgójárdákkal vagy a felszínen, alacsonypadlós buszokkal is."

Bár a népszavazási kezdeményezés a Fővárosi Választási Bizottságon, majd a Kúrián is csont nélkül ment át, Tarlós mégis megkérdőjelezi egy ügydöntő, a Fővárosi Közgyűlésre nézve kötelező referendum létjogosultságát, már csak azért is, mert azt az a szocialista Horváth Csaba nyújtotta be, aki a főpolgármester szerint hiteltelen.

Kérdés azonban, hogy ha a referendumot Tóth József XIII. kerületi polgármester dobta volna be, ahogyan azt Tarlós felvetette, akkor vajon magáról az akadálymentesítésről más véleménye lenne-e a főpolgármesternek.

Kommunikációját tekintve a főpolgármester láthatóan összeomlott. Egy héttel ezelőtt Tarlós még ott tartott, hogy már csak azért sem kellenek liftek a metróhoz, mert ott hosszú sorok állnának, akkor meg már praktikusabb busszal menni, arra amúgy is többen férnek fel, mint egy liftbe.

Azóta azonban a városvezetés már ígéretet tett a Kálvin téri metrómegálló liftjére, továbbá további öt állomás teljes akadálymentesítésére – utóbbiakon a főváros mozgólépcsős-kabinos megoldással váltaná ki a lifteket, úgy tűnik, Tarlós ezek előtt nem vizionál hosszan kígyózó sorokat.

A főpolgármester azonban nem tett le a buszokról sem, a Pöttyös utcai és az Ecseri úti megállók akadálymentesítését továbbra is alacsonypadlós buszokkal oldaná meg. Érthetetlen, hogy miért épp ez a két megálló maradt ki a városvezetés terveiből, hiszen a két kéreg alatti megálló felszerelése liftekkel lényegesen olcsóbb lenne, mint bármelyik mélyépítésű megállóé a belvárosban.

A főpolgármester szerint a népszavazással két lift árát dobnák ki az ablakon. Ez viszont azt jelenti, hogy a városvezetésnek csak a fennmaradó két metrómegálló akadálymentesítéséről szóló döntést kellene meghozni és az okafogyottá váló referendum árát rögvest át is lehet csoportosítani a Pöttyös utcai és az Ecseri úti megálló liftjeire.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.