Tarlós és a bohócsipka
tarlos_istvan_metro_top_story_lead.jpg

Tarlós és a bohócsipka

  • Király Dávid
  • 2018. február 12.

Liberális szemmel – Republikon

Hiába ment át csont nélkül az akadálymentesítésről szóló népszavazás a Fővárosi Választási Bizottságon és a Kúrián, a főpolgármester szerint értelmetlen és nem kötelez semmire.

„… a jóisten mentsen meg bennünket attól, hogy az egyik legfontosabb demokratikus intézményt ebbe a bohóctréfába süllyesszék, és bohócsipkát tegyenek a népszavazás fejére.”

Akármit jelentsen is a fenti képzavar, ezt Orbán Viktor mondta 2007-ben ellenzékben. A referendum, amelyet Orbán Viktor a bohócsipkától féltett „sohavégetnemérős” kormányzását megelőzően, a szociális népszavazás volt, amelynek koordinátora a budapesti ellenzék akkori vezetője, Tarlós István későbbi főpolgármester volt.

A Fidesz azóta homlokegyenest mást gondol a népszavazásról, a 2010 óta eltelt időszakban a kormány és a fővárosi vezetés gyakorlatilag sportot űz a népszavazások ellehetetlenítéséből. E 180 fokos fordulat eredményeképpen nem dönthettek az emberek a vasárnapi boltzárról és a budapesti olimpiáról.

A bohócsipkát legutóbb Tarlós István rántotta elő, aki a római-parti mobilgátról szóló népszavazást akadályozta meg. A főpolgármester szintet ugrott, a fenti témákkal ellentétben ugyanis a mobilgát ügyében nem fújt visszavonulót: egy közgyűlési trükkel úgy lehetetlenítette el a népszavazást, hogy közben deklarálta: eszében sincs változtatni az árvízvédelemmel kapcsolatos elképzelésein.

Ellenzéki pártok jelenleg a 3-as metró teljes akadálymentesítéséről szóló népszavazáshoz gyűjtenek aláírásokat, a főpolgármester szerint azonban a népszavazási kérdés értelmetlen, sőt, úgy látja, hogy ha a referendum érvényes és eredményes lesz, továbbá azon az igenek győznek (tehát a budapestiek kiállnak a metró teljes akadálymentesítése mellett), az sem jelentene semmit.

Tudja-e Tarlós, mi a különbség a metró és a busz között?

Mindent bevet a főpolgármester, hogy ne kelljen akadálymentesíteni a metrót. „Hiába örvendezik annyira Horváth Csaba - inkább olvassa el a jogszabályt, s megtudja, hogy nemcsak lifttel biztosítható a metró akadálymentesítése, hanem például mozgójárdákkal vagy a felszínen, alacsonypadlós buszokkal is."

Bár a népszavazási kezdeményezés a Fővárosi Választási Bizottságon, majd a Kúrián is csont nélkül ment át, Tarlós mégis megkérdőjelezi egy ügydöntő, a Fővárosi Közgyűlésre nézve kötelező referendum létjogosultságát, már csak azért is, mert azt az a szocialista Horváth Csaba nyújtotta be, aki a főpolgármester szerint hiteltelen.

Kérdés azonban, hogy ha a referendumot Tóth József XIII. kerületi polgármester dobta volna be, ahogyan azt Tarlós felvetette, akkor vajon magáról az akadálymentesítésről más véleménye lenne-e a főpolgármesternek.

Kommunikációját tekintve a főpolgármester láthatóan összeomlott. Egy héttel ezelőtt Tarlós még ott tartott, hogy már csak azért sem kellenek liftek a metróhoz, mert ott hosszú sorok állnának, akkor meg már praktikusabb busszal menni, arra amúgy is többen férnek fel, mint egy liftbe.

Azóta azonban a városvezetés már ígéretet tett a Kálvin téri metrómegálló liftjére, továbbá további öt állomás teljes akadálymentesítésére – utóbbiakon a főváros mozgólépcsős-kabinos megoldással váltaná ki a lifteket, úgy tűnik, Tarlós ezek előtt nem vizionál hosszan kígyózó sorokat.

A főpolgármester azonban nem tett le a buszokról sem, a Pöttyös utcai és az Ecseri úti megállók akadálymentesítését továbbra is alacsonypadlós buszokkal oldaná meg. Érthetetlen, hogy miért épp ez a két megálló maradt ki a városvezetés terveiből, hiszen a két kéreg alatti megálló felszerelése liftekkel lényegesen olcsóbb lenne, mint bármelyik mélyépítésű megállóé a belvárosban.

A főpolgármester szerint a népszavazással két lift árát dobnák ki az ablakon. Ez viszont azt jelenti, hogy a városvezetésnek csak a fennmaradó két metrómegálló akadálymentesítéséről szóló döntést kellene meghozni és az okafogyottá váló referendum árát rögvest át is lehet csoportosítani a Pöttyös utcai és az Ecseri úti megálló liftjeire.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.