Ha az MSZP együtt akar működni másokkal, vonzóvá kell tennie magát
toth_bertalan.jpg

Ha az MSZP együtt akar működni másokkal, vonzóvá kell tennie magát

  • Madlovics Bálint
  • 2018. június 20.

Liberális szemmel – Republikon

A választások után alapvetően új helyzetet teremtett: vagy radikálisan megváltozik az MSZP, vagy teljesen eltűnik a politikai palettáról.

A végül két főre szűkült szocialista elnökjelölti verseny tétje kevésbé volt az, hogy tartalmi értelemben, a párt ideológiája vagy víziója tekintetében milyen irányt vesz az MSZP, mint inkább az, hogy milyen attitűddel áll majd a jövőben a többi ellenzéki párthoz. Tóth Bertalan megválasztásával eldőlt: az MSZP szűk többsége a befelé fordulás és az önálló megerősödés helyett a nyitottságban és az együttműködésben látja a sikeres politika esélyét.

Azonban az áprilisi választás az ellenzéki oldalon alapvetően új helyzetet teremtett. Az MSZP hagyományosan, a rendszerváltástól 2010-ig betöltött szerepe miatt sokáig a baloldal vezető erejének, illetve a jobboldal fő ellenfelének számított. Ez a kép a párt támogatottságának zuhanása és az új ellenzéki alakulatok gombamód történő szaporodása ellenére is makacsul tartotta magát, az MSZP-t állítva az összefogásról szóló diskurzus középpontjába.

false

 

Fotó: MTI Fotó: Bruzák Noémi

2018 viszont láthatóan lélektani fordulópontot hozott. Igaz, hogy a választási eredmények alapján továbbra is az MSZP a legnagyobb a baloldali kispártok között, viszont a szocialisták közelítőleg sem tudtak annyi szavazatot szerezni, mint a Fidesz, vagy akár a Jobbik. És mivel a taktikai szavazásos mantra és az ellenzéki átszavazások ellenére sem sikerült még a kétharmadot sem megakadályozniuk, a régi ellenzék, és annak vezetőjeként az MSZP sokak szemében teljesen leszerepelt. A társadalom láthatóan szívesen venne egy akár teljesen új pártszerkezetet is – így pedig immár nem az a kérdés, hogy az MSZP akar-e együttműködni, hanem hogy mások akarnak-e ővele. A jelen politikai klímában már korántsem egyértelmű, hogy egy sikerre törő alakulat azt tartja-e a legbiztosabb útnak, hogy egy ilyen múlttal és jelennel rendelkező párttal közösen tervezze a jövőjét.

Ahogy az MSZP egyre kevésbé vonzó a szavazók számára, úgy lesz egyre kevésbé vonzó a többi párt számára is.

Az új, együttműködésorientált szocialista vezetés előtt tehát nem kisebb föladat áll, mint hogy ezt a tendenciát megfordítsa: hogy olyan képet tudjon sugározni a pártról, melynek hála újra jó ötletnek tűnhet a vele való együttműködés.

Ami a szocialisták számára az együttműködési stratégia legnagyobb támaszát adja, az a megkerülhetetlenség mítosza. Az MSZP – mondják – továbbra is komoly beágyazottsággal rendelkezik, erős országos szervezete van, és egyszerűen annyi szavazót tudhat maga mögött, hogy nem lehet vele nem számolni. Az elmúlt hónapokban viszont ezek a toposzok rendre megkérdőjeleződtek. Az MSZP bázisa már hosszú ideje a fővárosra és néhány nagyobb városra szűkült, a szervezeti ereje máshol nem mutatkozott meg. A friss közvélemény-kutatási adatok pedig bár nyilván torzítanak, hiszen ilyen röviddel a választás után jelen van a győzteshez húzás – avagy a vesztestől való eltávolodás – jelensége, de a trendek alapján nyugodtan kijelenthető, hogy egy ilyen, elöregedő bázissal

az MSZP örülhet, ha 2022-ben eléri a parlamenti küszöböt.

Persze a többi baloldali pártnak még ennyije sincs, sőt – mint a Momentum estében láttuk – a küszöb megugrása sem triviálisan egyszerű föladat. Akinek viszont akár hosszú távon ennél komolyabb ambíciói vannak, annak a szövetségi politika mérlegelése kapcsán el kell gondolkodnia az MSZP-vel való együttműködés szimbolikus jelentőségén is. Függetlenül attól, hogy konkrétan mire vonatkozik, az összefogás a szocialistákkal rásüti a másik félre az MSZP bélyegét, beleértve a párt elmúlt években, sőt évtizedekben mutatott teljesítményének a tapasztalatait is. Ez a legkeményebb dió az új vezetés számára: hiába hirdetnek új baloldali politikát – immár sokadszor –, magához az MSZP-brandhez annyi negatív toposz kapcsolódik, hogy az könnyen hiteltelenítheti a legvilágosabb szólamokat és leginkább vonzó ígéreteket is. Amíg pedig ezt a Tóth Bertalan-féle vezetés nem tudja megoldani, és elhitetni az emberekkel, hogy a szocialisták már tényleg teljesen mások, mint régen, addig az MSZP-vel való együttműködés egy másik alakulat számára a már meglévő baloldali szavazótábor elfogadását jelenti a többi, bizonytalan választóról való lemondás árán.

Összességében tehát az MSZP most is ugyanazokat az előnyöket és hátrányokat viseli magán, mint amit az elmúlt nyolc évben is, csak most már komolyan fenyegeti a ringből való kiszorítás egy dinamikusabban fejlődő, a régiektől teljes függetlenséget mutató és így az egész politikai rendszerrel szemben alternatívát kínáló erő által. Ha viszont ilyen a következő pár évben nem is fog színre lépni, a szocialistáknak akkor is a saját érdekükben el kell indulniuk egy az elmúlt nyolc évben mutatott viselkedésükkel radikálisan szakító stratégia irányába. Kizárólag ilyen, markáns és szimbolikus jelentőségű cselekedetek sorozata révén érhető el, hogy az MSZP-brand által hordozott szimbolikus teher csökkenjen, illetve hogy a párt a szimpla túlélésnél ambiciózusabb ellenzéki szereplők számára vállalhatóvá váljon.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

Figyelmébe ajánljuk

Önarckép feketével

  • - turcsányi -

Ha van igazság a földön, Bert Schneiderből hétcsillagos hollywoodi aranyifjú válik. Egy léha, semmirekellő alak a sztárjelöltek örökké vidám, szőke és bikinis karéjában, a nyitott tetejű sport Mercije oldalának támaszkodva, golfhoz öltözve néz el a távolba, s számolja Los Angeles mindig felhőtlen egén az angyalokat.

Kiszámolós

Ha Ed Sheerannek van harminc kamionja, hat pengető alakú óriáskivetítője, öt saját fejlesztésű looper pedálja a forgószínpad öt különböző pontján, és 135 percet játszik – saját állítása szerint – nagyjából 70 ezer embernek, akkor hány keringős lüktetésű balladát játszhat el?

Az egyedüli boldogság

  • Balogh Magdolna

A dán írónő (1917–1976) bő öt évtizeddel ezelőtt befejezett, 1967 és 1971 között írt ön­életrajzi trilógiája azt az utat mutatja meg, ahogyan egy szegény sorsú, munkáskörnyezetben felnőtt lányból ismert és népszerű, számos díjjal kitüntetett szerző válik.

Térerő

A modern nagyváros az ipari forradalom következménye; a korábbiaktól gyökeresen eltérő termelési struktúra nyomán alakult ki az a térszövet, amelyben az európai civilizáció máig élni, bár lassan inkább csak túlélni próbál.

A vasutasok kérték

Talán Stephenson óta nem fordult elő, hogy egy működő vasúttársaság arra biztatta volna utasait, hogy ne vegyék igénybe a szolgáltatásait.

Magyar western fűnyíróval

Ha azt mondom, vásári bábjáték, azt mondod, Vitéz László. És persze Kemény Henrik. A műfaj magyarországi történetének meghatározó alakjai máig ott állnak minden, e hagyományt követő előadás mögött.

Veszélyes álmok

  • Eörsi Mátyás

Mire gondol az olvasó, ha azt hallja: „Zöld, biztonságos, versenyképes”? Vagy ezt: „Helyreállítás, erő és a hovatartozás érzése”? Esetleg ezt: „Együtt. Ellen­álló. Európa.”?