Továbbra sem egyértelmű, hol lesz a római-parti gát, az azonban tisztán látszik, hogy a Tarlós által erőltetett, fákat kiirtó, partéli mobilgátnak minimális szakmai támogatottsága sincs.

A Fővárosi Közgyűlés szerdán tárgyal a Római-partra tervezett árvízvédelmi műről: most kerül a testület elé az a szakértői jelentés, amelyet a főpolgármester által felkért, a partélre szánt mobilgátat támogató és annak megépítését ellenző szakemberekből is álló csoport készített. Aki azt várta, hogy a „bölcsek tanácsa” egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen javaslatot tesz a gát helyére vonatkozóan, annak csalódnia kellett.

Jellemző, hogy a bizottság jelentése két verzióban készült el, a grémium tehát a közös munkát követően is némileg megosztott maradt. A szakemberek álláspontja ugyanakkor azt mutatja, hogy a megnyugtató megoldáshoz a római-parti telkek kerítésének vonalába tervezett gát van a legközelebb, azzal együtt, hogy a Nánási út–Királyok útja tengelyen már meglévő gát esetleges fejlesztéséről továbbra sincs elég információ.

Élvezik, amíg lehet Fotó: Németh Dániel

A két szövegváltozatban elkészült jelentés legfontosabb megállapítása azonban az, ami nyíltan kimondva tulajdonképpen nincs is benne: a Tarlós István által éveken keresztül erőltetett, a Római-part közvetlen dunai kapcsolatát tönkretévő és a környékbeli fák ezreinek kivágásával járó partélre tervezett mobilgátat a grémium nem tekinti opciónak,

a főpolgármester (és egykori III. kerületi polgármester) elképzelésének tehát minimális szakmai támogatottsága sincs.

A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme időben meglehetősen cudarul áll. A befutónak látszó kerítés menti gátnak ugyanis konkrét tervei még nincsenek, de a főváros dolgát az nehezíti igazán, hogy ezt a gátat csak kisajátításokkal lehet megvalósítani, az pedig – és ezt a jelentés is megállapítja – „jogi és pénzügyi kockázatokkal járhat”. Ráadásul a meglévő uniós támogatási szerződés biztosan nem tartható, így azt vagy módosítani kell, vagy fel kell mondani.

A Csillaghegyi-öblözet két kisebb, de fontos beruházása közül is csak az egyik van sínen: a Barát-patak árvízvédelmének kiépítésére vonatkozó közbeszerzés lezárult és a szerződés az előterjesztés szerint júliusban aláírható, az Aranyhegyi-patak árvízvédelmére kiírt tendert azonban a főváros elbukta. A városvezetés 1,24 milliárd forintot szánt a projektre, az egyetlen pályázó azonban 4 milliárd forint fölé lőtte be a beruházás költségeit, a Pók utcai lakótelep védelmét a jövőben ellátó árvízvédelmi műre tehát új közbeszerzést kell kiírni, de ami ennél is fontosabb: több pénzt kell rá szerezni.

Sokatmondó az a levél, amelyet az árvízi védekezésért felelős Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatója írt a főpolgármesternek, és amely levél a közgyűlési előterjesztés mellékleteként olvasható. Palkó György azt írja: „a [Barát és az Aranyhegyi] patakok árvízvédelmi fejlesztésének megvalósulását követően a Nánási–Királyok úti védmű védképességének ideiglenes emelésével együtt a védekezés az öblözetben biztosítható, az FCSM az öblözet megvédésére képes”.

Az FCSM-vezér levelét és a főpolgármester korábbi nyilatkozatait figyelembe véve úgy tűnik, ha a két patak védelme megvalósul, a városvezetés kész elengedni a legtöbb konfliktust okozó római-parti gát megépítését, annál is inkább, mert az így felszabaduló forrásokat át tudja csoportosítani például az Aranyhegyi-patak árvízvédelmére, ami jelenleg forráshiányos. A Római-part jövőjét illetően valószínűleg ez lenne a legjobb, bár a hullámtérben ingatlannal rendelkezők többsége szerint nyilván nem.

Tarlós István saját bevallása szerint főpolgármesteri megbízatásának két legfontosabb fejlesztése a 3-as metró felújítása és a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének kiépítése. Nyolcévnyi főpolgármesterséget követően az eddig elért eredményeket és a kilátásokat figyelembe véve a helyében nem lennék elégedett.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.