Senkinek sem kell Tarlós mobilgátja
D__AS20170904006.jpg

Senkinek sem kell Tarlós mobilgátja

  • Király Dávid
  • 2018. június 13.

Liberális szemmel – Republikon

Továbbra sem egyértelmű, hol lesz a római-parti gát, az azonban tisztán látszik, hogy a Tarlós által erőltetett, fákat kiirtó, partéli mobilgátnak minimális szakmai támogatottsága sincs.

A Fővárosi Közgyűlés szerdán tárgyal a Római-partra tervezett árvízvédelmi műről: most kerül a testület elé az a szakértői jelentés, amelyet a főpolgármester által felkért, a partélre szánt mobilgátat támogató és annak megépítését ellenző szakemberekből is álló csoport készített. Aki azt várta, hogy a „bölcsek tanácsa” egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen javaslatot tesz a gát helyére vonatkozóan, annak csalódnia kellett.

Jellemző, hogy a bizottság jelentése két verzióban készült el, a grémium tehát a közös munkát követően is némileg megosztott maradt. A szakemberek álláspontja ugyanakkor azt mutatja, hogy a megnyugtató megoldáshoz a római-parti telkek kerítésének vonalába tervezett gát van a legközelebb, azzal együtt, hogy a Nánási út–Királyok útja tengelyen már meglévő gát esetleges fejlesztéséről továbbra sincs elég információ.

Élvezik, amíg lehet

Élvezik, amíg lehet

Fotó: Németh Dániel

A két szövegváltozatban elkészült jelentés legfontosabb megállapítása azonban az, ami nyíltan kimondva tulajdonképpen nincs is benne: a Tarlós István által éveken keresztül erőltetett, a Római-part közvetlen dunai kapcsolatát tönkretévő és a környékbeli fák ezreinek kivágásával járó partélre tervezett mobilgátat a grémium nem tekinti opciónak,

a főpolgármester (és egykori III. kerületi polgármester) elképzelésének tehát minimális szakmai támogatottsága sincs.

A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme időben meglehetősen cudarul áll. A befutónak látszó kerítés menti gátnak ugyanis konkrét tervei még nincsenek, de a főváros dolgát az nehezíti igazán, hogy ezt a gátat csak kisajátításokkal lehet megvalósítani, az pedig – és ezt a jelentés is megállapítja – „jogi és pénzügyi kockázatokkal járhat”. Ráadásul a meglévő uniós támogatási szerződés biztosan nem tartható, így azt vagy módosítani kell, vagy fel kell mondani.

A Csillaghegyi-öblözet két kisebb, de fontos beruházása közül is csak az egyik van sínen: a Barát-patak árvízvédelmének kiépítésére vonatkozó közbeszerzés lezárult és a szerződés az előterjesztés szerint júliusban aláírható, az Aranyhegyi-patak árvízvédelmére kiírt tendert azonban a főváros elbukta. A városvezetés 1,24 milliárd forintot szánt a projektre, az egyetlen pályázó azonban 4 milliárd forint fölé lőtte be a beruházás költségeit, a Pók utcai lakótelep védelmét a jövőben ellátó árvízvédelmi műre tehát új közbeszerzést kell kiírni, de ami ennél is fontosabb: több pénzt kell rá szerezni.

Sokatmondó az a levél, amelyet az árvízi védekezésért felelős Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatója írt a főpolgármesternek, és amely levél a közgyűlési előterjesztés mellékleteként olvasható. Palkó György azt írja: „a [Barát és az Aranyhegyi] patakok árvízvédelmi fejlesztésének megvalósulását követően a Nánási–Királyok úti védmű védképességének ideiglenes emelésével együtt a védekezés az öblözetben biztosítható, az FCSM az öblözet megvédésére képes”.

false

Az FCSM-vezér levelét és a főpolgármester korábbi nyilatkozatait figyelembe véve úgy tűnik, ha a két patak védelme megvalósul, a városvezetés kész elengedni a legtöbb konfliktust okozó római-parti gát megépítését, annál is inkább, mert az így felszabaduló forrásokat át tudja csoportosítani például az Aranyhegyi-patak árvízvédelmére, ami jelenleg forráshiányos. A Római-part jövőjét illetően valószínűleg ez lenne a legjobb, bár a hullámtérben ingatlannal rendelkezők többsége szerint nyilván nem.

Tarlós István saját bevallása szerint főpolgármesteri megbízatásának két legfontosabb fejlesztése a 3-as metró felújítása és a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének kiépítése. Nyolcévnyi főpolgármesterséget követően az eddig elért eredményeket és a kilátásokat figyelembe véve a helyében nem lennék elégedett.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.