Múlt héten hitelesítette a Kúria a Momentum elnökségi tagja, Kádár Barnabás népszavazási kezdeményezését. A kérdést még a külföldről támogatott civil szervezetek kormányzati megbélyegzése ellen szervezett tüntetések idején nyújtotta be Kádár. A népszavazási kérdés arra irányul, hogy vonja vissza az Országgyűlés azt a törvényt, amelynek értelmében hivatalosan külföldről támogatott szervezetként kell regisztrálnia magát minden civilnek, mely évente 7,2 millió forintnál nagyobb összegű támogatást kap külföldről.
| ||
Pár napja aztán a több civil szervezetet tömörítő, a civil szervezetek megbélyegzése elleni tüntetéseket szervező Civilizáció csoport foglalt állást a Momentum kezdeményezésével kapcsolatban. A magyarországi Amnesty International honlapján megjelent nyilatkozatot a „Civilizációban együttműködő civil szervezetek” közösen jegyzik. (A nyilatkozat megítélését ugyanakkor megnehezíti, hogy sem az Amnesty felületén, sem a Civilizáció közösségi oldalán nincs arról információ, hogy konkrétan mely civil szervezetekről van is szó.) A Civilizáció csoport érvelése szerint a kérdéses törvény jogsértő volta nem többségi támogatás vagy ellenzés függvénye. Éppen ezért, érvelnek, bírósági eljárásban kell kimondani, hogy a törvény jogsértő. Az érintett szervezetek ezért az Alkotmánybírósághoz is fordultak, mert szerintük ügyükben közvetlenül hatályosuló jogszabály miatt érte őket jogsérelem.
A Civilizáció, miközben üdvözli „a Momentum Mozgalom kiállását a kormány jogsértő civileket megbélyegző törvénye ellen”, mégis arra hivatkozik, hogy „a civil szervezetek nem azért jöttek létre, hogy pártpolitikai kampányokban vegyenek részt, hanem azért, hogy a közjóért, a társadalomért tegyenek”. Ez utóbbi szerint tehát mégsem a népszavazás, mint eszköz az elsődleges probléma, hanem annak használója, a Momentum, mint politikai párt. A nyilatkozatban ráadásul különbséget tesznek a pártpolitika és a közjó között. Természetesen mindenki és minden szervezet maga dönti el, hogyan kívánja érvényesíteni céljait, érdekeit. A homályos kontúrokkal bíró Civilizáció csoport azonban szembeállítja a pártokat a közjóért cselekvő civil szervezetekkel.
| ||
Ez a politika-civil szembeállítás, a pártellenesség kísérte végig a 2014 óta tartó ciklust, a Közös Ország Mozgalom megjelenésével azonban enyhülni látszott ez az értelmetlen ellentét. Érthető, hogy egyes civil szervezetek úgy ítélik meg, hogy hitelességük fenntartása érdekében és a donorok elvárásainak megfelelően nem szabad pártokkal együttműködniük. El kell ugyanakkor ismerni a pártok és tágabb értelemben a politika autonómiáját. Bármit is gondoljunk a Momentumról, egy pártnak joga van felvetnie egy olyan ügyet, amelyet tagsága és választói szempontjából fontosnak tart. Az sem elvitatható, ha ennek érdekében olyan politikai eszközöket használ, mint a népszavazás. A politikai pártok célja a sikeres választási szereplés. Aki ezt immorálisnak tartja, az a képviseleti demokráciát ítéli el.
Az is fontos szempont, hogy egy párt nem feltétlenül lenyúlja az ügyet, hanem megemeli, általánosabb kérdéssé teszi, képes lehet szövetségeseket is találni. Magyarországon van mintegy 63,5 ezer civil szervezet, a külföldről támogatott listán most mindössze 66 szerepel. Nem érzékelhető most ez az ügy, csakis a Momentum kezdeményezése miatt. A nyilatkozatot kiadó civil szervezetek autonómiáját nem elvitatva, érdemesebb lett volna tartózkodni a pártellenes végkicsengéstől. Az oly sokat áhított részvétel ugyanis Magyarországon egyelőre nem tiltakozásokon, közösségi munkában, hanem választásokon valósul meg. A pártellenesség így végső soron a politikai részvételre van negatív hatással.
Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n
Liberális szemmel – Republikon
Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.
