A Soros-törésvonal
civil_tuUnteteUs_stop_soros.jpg
Résztvevők egy szív alakú piros léggömb előtt az Amnesty International (AI) „Stop Soros” törvénycsomag ellen tartott szolidaritási akcióján a Parlament előtti Kossuth téren 2018. június 4-én. A képviselők június 5-én folytatják le az egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat, azaz a „Stop Soros” vitáját.

A Soros-törésvonal

  • Mikecz Dániel
  • 2018. június 6.

Liberális szemmel – Republikon

Lehet-e úgy beszélni a Stop Soros törvénycsomagról, hogy nem ejtünk szót Soros Györgyről?

Hétfőn több jogvédő szervezet tüntetett a kedden benyújtott Stop Soros törvénycsomag ellen. Véleményük szerint az új törvénytervezet kriminalizálná több jogvédő szervezet munkáját, a jogi segítségnyújtást vagy az információk szolgáltatását. A törvénycsomag megfogalmazása szerint ugyanis bűncselekményt követ el, aki a jogellenes bevándorlást segíti elő, azaz a menedékjogi eljárás kezdeményezését segíti azok számára akiknél az nem megalapozott. Maga a jogszabálytervezet azt nem tisztázza, hogyan lehet az eljárás előtt tudomást szerezni arról, hogy valakinek jogos-e vagy sem a menedékkérelme. A jogvédők ugyanakkor nem a jogi ellentmondás-mentesség, hanem a jogállamiság szempontjából kritizálták a csomagot.

A politikai pártok közül eddig a Liberálisok jelezték, hogy nyitottak a jogvédőkkel való együttműködésre. Bősz Anett, a párt immáron független képviselője a civilek kérésére többpárti egyeztetést kezdeményez. Jelenleg még nem lehet tudni, hogy erre mekkora fogadókészség lesz a többi ellenzéki párt részéről. Maga a Stop Soros csomag ugyanakkor nem érhette őket meglepetésként, noha az utolsó pillanatban a kormány változtatott az eredeti javaslaton és nem a jogvédők külföldi támogatásaira vetne ki illetéket, hanem – a már említett módon – elzárással büntetné a jogellenes bevándorlást segítését. Mindez azt mutatja, hogy a kormánynak nem a törvénycsomag tényleges tartalma a fontos.

A lényeg, hogy újra lehessen a hatásosnak tartott sorosozáshoz nyúlni, valamint konfliktust generáljanak a jogvédőkkel, ami igazolja választóik előtt az emlegetett hálózat létezését.

Nem véletlenül fogalmazott úgy a törvénycsomag parlamenti vitájában Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője, hogy „legális segítségnyújtást börtönnel fenyegetünk törvénynek” kellene hívni a beadványt.

false

 

Fotó: MTI - Mohai Balázs

A kormány természetesen nem fogja átkeresztelni valódi funkciójának megfelelően a törvénycsomagot, hiszen éppen a sorosozás a cél. Nem véletlen azonban, hogy miért érzi ennyire hatásos eszköznek: nem csak a saját támogatók mozgósíthatóak, de az ellenzék is megosztható Soros György személyével. A Századvég Alapítvány 2016 végén készített közvélemény-kutatást Soros György tevékenységének megítéléséről. A felmérés szerint az MSZP szavazóinak 26 százaléka látja kedvezőnek a milliárdos filantróp tevékenységét, és 49 százalékuk kedvezőtlennek. A DK esetében 45-26 százalék, az LMP-nél 24-50 százalék volt a kedvező-kedvezőtlen arány. Jóllehet ezek az adatok másfél évesek, továbbá maga a kampány is változtathatott a szavazóik attitűdjein. Mégis joggal lehet azt a következtetést levonni, hogy nem csak az ellenzék, de az egyes ellenzéki pártok is megosztottak a kérdésben. Bár az nem tudható, hogy a pártok tagságán és a vezetőkön belül léteznek-e markáns ellentétek, azonban látszik, hogy szavazói szinten létezik a Soros-törésvonal.

Kérdés, hogy lehet-e úgy beszélni a Stop Soros törvénycsomagról, hogy nem ejtünk szót Soros Györgyről. Érthető, hogy a konfliktusok megelőzése érdekében és azért, hogy ne a Fidesz kommunikációs agendáját erősítse, nem kívánnak belebonyolódni az ellenzéki pártok. Ez még azokra a jogvédő szervezetekre is igaz, amelyeket egyébként támogat a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok. Ebben a tekintetben még a Liberálisok vannak a legkényelmesebb helyzetben, hiszen pártelnökük, Fodor Gábor több alkalommal is kifejtette, hogy milyen sokat köszönhet a magyar demokrácia Soros Györgynek.

A Fidesz azonban minden bizonnyal a jövőben is azon lesz, hogy erősödjön a Soros-törésvonal ereje, ami komoly dilemmát jelent az ellenzéki pártoknak. Számukra az egyik megoldás egy világos pozíció választása lehet. A fenti adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a Soros György melletti kiállás nem találkozik az MSZP és az LMP választóinak elvárásával. A nyílt Soros-ellenességgel pedig hitelességüket kockáztatnák, valamint a Fidesznek való állandó megfelelési kényszerbe kerülnének. További problémát jelent, hogy nincsenek az ellenzéki pártok olyan helyzetben, nem rendelkeznek annyi erőforrással, a nyilvánossághoz való olyan hozzáféréssel, hogy képesek lennének a saját szájuk íze szerint átkeretezni a kérdést. Végső soron arra is lehet várni, hogy majd egyszer lecseng az ügy és „beszélhetünk a valódi problémákról”, mint az oktatás és az egészségügy, ami azonban az idei választásokon nem jött be.

(A Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában részletesen foglalkozunk a törvényjavaslattal és annak várható következményeivel – a szerk.)

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.