"Az Andrássy útról betévedt turisták sokszor fotózzák az épületet, azt hiszik, ez egy szétlőtt ház, amit a háború óta nem újítottak fel. Három éve nézünk így ki, három éve szégyen ez az egész. Mármint nekünk. Másnak ez üzlet volt, és komoly bevétel" - panaszolja a Paulay Ede utca 41. szám alatti társasház egyik lakója. Nem mintha ez lenne az Andrássy úti luxusüzletek közti Balettintézet háta mögött, a Vasvári Pál utca sarkán fekvő háromemeletes ház egyetlen problémája: nemcsak az utcai homlokzat hiányzik, a ház anyagi helyzete is romos, lassan egy éve, hogy bőséges mínuszban a bankszámlája. Emiatt aztán a közös képviseletet ellátó cégnek sem tudnak fizetni - miközben a ház a saját lakóinak is milliókkal tartozik. A kifizetésre pedig semmi esély a közeljövőben, ugyanis az a pénz hiányzik, amit az a vállalkozó kapott meg, amely pár hét alatt leverte az utcai vakolatot - a műemlékvédelmi értékű fali díszítésekkel együtt.
2007-ben érkezett ide az abban az évben alakult, ingatlanhasznosítással foglalkozó cég, a Paulay 41 Canopy, amely hamarosan többségi tulajdonos is lett, miután megszerezte az itteni ingatlanok több mint felét.
Az új többségi tulajdonos
Övé lett az egész földszint, végig az első emelet, a harmadik emeleten egy lakás, valamint a pince. A földszinten jelenleg tánciskola működik (a Hölgyválasz), az elsőn irodák, lakások állnak. A Canopyn kívül a második emeleten egy angol, a harmadikon egy olasz befektető szerzett meg több lakást - ők az ingatlanokat kiadják - jellemzően olyan külföldieknek, akik rövidebb-hosszabb időt töltenek Magyarországon. Úgy tudjuk, a lakások havi bérleti díja 1200 és 1500 euró között mozog.
A házban néhány kistulajdonos maradt: van köztük család kisgyerekkel, de él itt egyedül élő nyugdíjas nő is. Főleg őt zavarta a földszinten megnyílt tánciskola, ahol az argentin tangó mellett különböző társastáncokat oktattak éjszakába nyúlóan. A lakók elmondása szerint a hétvégi bulik, a napközbeni zenés próbák akaratuk ellenére lett életük zavaró része - függetlenül attól, hogy lakásuk a belső udvarra vagy épp az utcafrontra néz. Azért, hogy az iskola a saját igényeinek megfelelően tarthasson nyitva, módosítani kellett a házirendet - és a többségi tulajdonos keresztülvitte az akaratát a Hölgyválasznak kedvezően, a kisebbségi tulajdonosok tiltakozása ellenére. (Mindennek az a társasházi törvény ad jogi keretet, amely minden esetben a közgyűlési többségnek adja a döntési jogot - függetlenül attól, hogy a többség hány lakót jelent, azok ott élnek-e a házban stb.) A tánciskola és a Canopy olajozott együttműködésében többek szerint Demján Sándor személye játszhatott kulcsszerepet: az iskola tulajdonosa ugyanis az a Canter Ingatlanfejlesztő Kft., amelynek tulajdonos-vezetője Demján Sándor felesége, míg a Canopyban a szóban forgó években az a Csapó Tamás volt az ügyvezető, aki évekig volt más Demján-érdekeltségek (Arcadom Zrt., Etyeki Korda Stúdió) vezetője. (Lásd minderről keretes írásunkat is.)
A java azonban csak ezután jött: 2008-ban a többségi tulajdonos javaslatára a jövőbeli felújítások finanszírozására a korábbi közös költség összegét 300 forint/ m2-ről 1000 forintra emelték - ebben a már említett kisebb befektetők is támogatták a Canopyt. Csapó Tamás szerint a "közös költség és a felújítási hozzájárulás felemelését az épület műszaki állapota tette szükségessé. 1945 után a tanács, majd az önkormányzat 50 évig, aztán a lakásprivatizáció után a bérlőből lett új tulajdonosok csaknem 20 évig folyamatosan elmulasztották az épület karbantartását és felújítását. Az önkormányzat a lakások eladása előtt, 1995-ben átadta a bérlőknek a szakvéleményt, amely jelentős költségű munkákat írt elő". Ebben szerepelt többek közt a homlokzat veszélytelenítése, a függőfolyosók, a csatorna, a vízvezetékek, a kapualj és lépcsőház felújítása, a gázvezeték- és az elektronikus hálózat rendbetétele. Csakhogy a több mint háromszorosára emelt közös költség a kisebbségi tulajdonosokat egyszerűen sokkolta. "A mi lakásunkért eddig úgy 20 ezret kellett fizetni, ami alapból nem kevés, de ettől kezdve már több mint 70 ezret kellett" - mondja egy lakó, akinek ezek után minden családi megtakarítása a megemelt közös költség befizetésére ment el - amíg tudta azt fizetni.
Miközben a külső-belső felújítások szükségességét senki sem vitatta, volt, aki az elejétől nem fizette az összeget, mondván, az olyan irreálisan magas, hogy se anyagi lehetősége, se kedve nincs havonta ennyit kipengetni. "Innentől kettévált ez a történet. A Csapó nyomta ezt a felújításpárti szöveget, közben minket, a kistulajdonosokat, mondjuk ki, tönkretett. Mi ez, ha nem kivéreztetés? Csinál egy olyan közös költséget, amit én nem tudok fizetni. A lakásomon évek óta jelzálog van, mert nem tudok fizetni. De el se tudnám adni, még ha akarnám se! Ki az a marha, aki ilyen közös költséggel lakást vesz?! Ráadásul úgy, hogy van egy befektetői többségi tulajdonos, és még itt van ez a tánciskola is, ahonnan dől a zene, a hétvégén meg itt, a ház előtt folyik a buli meg a kiabálás."
A kisebbségi tulajdonosok először bíróságon támadták meg a közgyűlési határozatot. Az ítélet megszüntette a több mint háromszorosára emelt közös költséget, de ezután - ekkor már 2009-et írunk - a többségi tulajdonos nem megemelte, hanem 1000 forintban meghatározta a közös költség négyzetméterenkénti árát. Ekkor újra bírósághoz kellett volna fordulni, csakhogy a lakók kicsúsztak a 60 napos határidőből, és késve adták be a bírósági keresetet. "Hibáztunk, ez igaz. Hirtelen olyan helyzetbe kerültünk, ahol jogászi felkészültség kell, de mi nem vagyunk azok. Sőt, később több ügyvéddel próbálkoztunk, mert több pert indítottunk más ügyben is, de az általunk fogadott ügyvédek sem voltak mindig a helyzet magaslatán. Évek alatt beletanultunk ebbe a bíróságosdiba, igaz, kicsit sok pénzbe került." (A kisebbségi tulajdonosok perköltségei becslések szerint a fejenkénti félmillió forint körül járhatnak.) Eközben a közgyűlések folyamatos veszekedések színterévé váltak, ahol mindig egy akarat számított. "Lélekölő volt ez az egész. Itt lakom több mint tíz éve, ide születtek a gyerekeim, itt akarom felnevelni őket, és akkor végig kell nézni ezt a - már bocsánat, de - fasiszta módszert, ahogy ezek itt csinálták a dolgokat. Ha nem tudsz fizetni, rohadj meg! Kábé ennyi szólt nekünk" - mondja egy másik lakó.
Kivitték
Eközben azért nekifogtak a felújításnak is. Az ügyben a Canopy intézkedett: egy, a lapunk birtokába került levélben a cég ügyvédje szerez a társasházról szakértői véleményt egy mérnök irodától, melynek ára mintegy kétmillió forint. (A cég korábban egy átfogó építési szakértői véleményt készített a háznak.) Ettől függetlenül 2009-ben ipari alpinisták végeztek az utcai homlokzaton tisztító munkát - ezt a közös képviseletet ellátó cég kezdeményezte -, annak érdekében, hogy a különböző homlokzati részek ne essenek rá a járókelőkre. Ennek során több részt levertek a homlokzatról, ám a ház műemléki díszeihez nem nyúltak. A munka 472 ezer forintba került.
A következő évben jön a társasház legnagyobb beruházása: a Tótok és Fiai Kft. "veszélyelhárítási" munkát végez az ingatlanon. Ez annyiból áll, hogy a homlokzatot - a díszeket is beleértve - teljesen leverik. A munka pár hétig tartott, és a Tótok Kft. a munkáért 44 millió forintot kapott - ez jórészt abból a pénzből jött össze, ami addig a felemelt közös költségből befolyt. A homlokzatot legyaluló beavatkozás ellen - amelyet többen is teljesen értelmetlennek tartottak a házból az alpinistaakció után - a VI. kerületi önkormányzat építési osztálya is tiltakozott, arra kérve a házat, hogy a "többszörös területi műemléki védelem alatt álló lakóépület" homlokzatát mielőbb rekonstruálják. Ez nem történt meg, a ház 2010 júliusa óta néz ki úgy, ahogy az a képünkön is látszik.
A ház életében nemsokára döntő változások álltak be: például a megemelt közös költséget maga a többségi tulajdonos Canopy sem fizette egy idő után. Ezt a cég érdeklődésünkre így indokolta: mivel "a lakók egy része lehetséges, hogy nem tudta fizetni, másik része egyszerűen nem fizette a megemelt díjat, a Canopy Kft. is lemondani kényszerült a ház teljes felújításáról, értelmetlennek látta az egyoldalú tehervállalást". Így - miután a felújításra végképp nem kerülhetett sor -, egyre nőtt a tulajdonosok tartozása. Aztán a Canopy élén is változás történt: 2012. szeptember 20-án Csapó Tamást Frankfurt Éva váltotta az ügyvezetői poszton. (Csapó szintén 2012 októberében távozott a Korda Stúdió, sőt a másik nagy Demján-cég, az Arcadom éléről is. Összefügghet mindez azzal, hogy a Pest Megyei Főügyészség 2012 tavaszán hűtlen kezeléssel gyanúsította meg a Honvédelmi Minisztérium korábbi médiacégét, a HM Zrínyi Kommunikációs Kht.-t. A cég vezetője akkor Csapó volt. Az ügyészség szerint az ügyvezető társaival együtt fiktív szerződések alapján több mint 70 millióval károsította meg a honvédséget. Az ügy ma már a Fővárosi Törvényszékhez tartozik, ahol megerősítették a Narancsnak: a volt ügyvezető ellen büntetőügy van folyamatban, a tárgyalás jelenleg a bizonyítási szakasznál tart.) A Demján Sándor befektetéseit kezelő Euroinvesttől érkező Frankfurt Évával a lakók egy tavaly év végi közgyűlésen találkoztak első ízben: az ülés hosszú idő után először kellemesen ért véget, miután a többség megszavazta a korábbi 300 forint körüli közös költség visszaállítását, ráadásul visszamenőleg. Először mindenki örült, hiszen így már senki se tartozott a háznak, sőt a lakók úgy kalkuláltak, túlfizetéseiket hamarosan visszakapják. Hamar csalódniuk kellett: a közösköltség-visszaállítás után a ház számlája valóban mínuszba került, így a túlfizetéseket sem tudta kiegyenlíteni. (A magas közös költséget elmeszelő gyűlésen a társasház kezelője elmondta: a felújítási alap tervezett bevétele 52 hónap alatt 141 millió forint volt, ám ebből csak 35,4 millió került a számlára, és 105,8 millió tartozás jött össze. Felújításra mintegy 70 millió lett kifizetve.) Az egyik lakónak 3 millió, egy másiknak 2,2 millió, az egyik kisebb befektetőnek szintén több milliója bánja a fordulatos közösköltség-kalandot. Mivel a ház számlája mínuszban, az egyetlen megoldás, hogy a lakók - akár egy évtized alatt - lelakják a tartozást. A ház azonban lényegében működésképtelen, hiszen semmilyen beruházásba nem tud belefogni. De hol a pénz? - kérdezték a lakók. "Hát elvitte a Tótok!" - hangzott a válasz.
Nem okoztak kárt
Az internetről kiderül: Csapó Tamásnak és a Tótoknak nem ez volt az egyetlen találkozása. A cég honlapján szereplő referenciák között találhatók a Badacsonyi Pincészet Kft. szerkezetépítési munkái. Csapó Tamás 2009 és 2013 között volt a cég ügyvezetője. A kft. egy zánkai címre van bejegyezve, ugyanarra a címre, ahová a Tótok másik két partnere, a Canter és a Tihanyi Borászat is. A Tótok egyébként az Arcadom körül is feltűnt: a SOTE IX. kerületi épületében generálkivitelezést végzett, miközben a Tótok csinálta az alapozást. (Ebben az időben nem Csapó volt az ügyvezető.) A Tótok építi az EU - Commerce Kft. - Etyek Manufakturális Borászatát is - ez utóbbi cég azért érdekes, mert ebben a cégben tulajdonos az a Krisán László, aki az Etyeki Filmstúdióban épp Csapó Tamással együtt volt ügyvezető majd két éven át. (Krisán a Demján-féle Gránit Bankban évekig volt igazgatósági tag.) Csapó Tamás érdeklődésünkre nem cáfolta, hogy máskor is adott munkát a Tótoknak, mivel a cég jól dolgozott. Hozzátette: a "munka megrendelésére kiegészítő igazságügyi szakvélemény alapján került sor, és a közgyűlési határozatot a tulajdonosok 78,2 százaléka szavazta meg, ellene szavazott 11,38 százaléka és tartózkodott 0,88 százaléka". Amikor elmondtuk neki, hogy a ház ma már milyen rossz anyagi helyzetben van, így reagált: "Szomorúan hallom ezt a hírt. Amikor ügyvezetői megbízásom megszűnt, a ház még megfelelő megtakarításokkal rendelkezett." Hozzátette: a Canopy élére szóló ügyvezetői "megbízásom határideje 2012 májusában lejárt, és ennek ellátását egyéb faladataim miatt tovább nem tudtam vállalni".
A többségi tulajdonos Canopy ma már letett befektetői szándékáról, és szívesen eladná a házat, "mivel nem látunk reményt arra, hogy sikerül valaha is az épületet közösen felújítani. Sajnos nagyon sok rossz állapotú ház van Budapesten, ahol hasonló gondokkal küzdenek, mert nem egyenlő teherviselő képességű lakók tulajdonolják az ingatlanokat" - mondja Frankfurt Éva. Érdeklődésünkre, hogy a történtekért, a ház rossz anyagi helyzete, a lakók kinnlevősége miatt éreznek-e felelősséget, így reagáltak: "Acég nem érez felelősséget, a cég minden, a kérdéssel kapcsolatos döntését igazságügyi szakértői véleményre alapozta (melyet ők szereztek be - N. G. M.), annak érdekében, hogy az életveszélyes körülmények megszüntetésre kerüljenek. Ez az összes tulajdonos érdekét szolgálta, hiszen ilyen szakvélemény mellett ki vállalja fel annak következményeit, ha egy lakó, avagy járókelő bármilyen sérülést is szenved. A cég ebből következően is természetesen nem gondol semmiféle kártalanításra, illetőleg azért sem, mert nem okozott kárt."
A döntést végre kell hajtani!A Paulay u. 41.-ben történtekről megkérdeztük a ház - és több tucat más terézvárosi ingatlan - közös képviseletét ellátó Király és Társa ügyvezetőjét is. Király Hajnalka szerint a házban valóban szokatlanul heves adok-kapok helyzet alakult ki. Mint mondta, a történet azonban árnyaltabb annál, hogy csupán "kisemmizettekről" és profitmaximáló vállalkozókról beszéljünk. Előfordult, hogy a kisebbségi tulajdonosok késve adták be bírósági keresetüket, s kicsúsztak a határidőből. Ugyanakkor az az eljárás, melynek során visszamenőleg csökkentik a közös költséget, számára is újdonság. "Egy társasházban mindent meg lehet csinálni, amit a többség megszavaz - legyen ez a legamatőrebb vagy épp a legdörzsöltebb dolog. Általános probléma ez, ami a társasházi törvényből következik: olyanok döntenek, akik ugyan tulajdonosok, de nem feltétlenül értenek ilyen ügyekhez." Kerületi tapasztalatai szerint ahol megjelenik egy befektető, ott sokszor jó dolgok is történnek, de sokszor kezelhetetlenné válik a ház ügye - legalábbis a többi lakó számára. "Ennél durvább eseteket is ismerek. Például amikor az Andrássy úton a befektető romos lakásából folyamatosan ázik az alatta lakó tulajdonos, aki aztán szinte bagóért adja el a lakását neki. A házat pedig hamarosan felújítják. És persze minden jogszerűen történt." A kerületben még egy házról tud Király Hajnalka, ahol 1000 forint/m2-re emelték a közös költséget, de ott ez a lakók teljes egyetértésével történt, és a felújítást is megoldották belőle. A Paulay 41. utcai homlokzatának teljes leveréséért kifizetett összeget nem akarta minősíteni; szerinte nem az a probléma, hogy a bontás megtörtént, hanem az, hogy a felújítás elmaradt. "Nézze, nekünk a feladatunk a döntések végrehajtása. Ha valaki dönt, nekem arról ugyan van véleményem, de nem hangoztatom. Nyolc munkatársam van, fizetést kell adnom nekik. Nekem ez a legfontosabb." Végezetül megjegyezte: a Paulay 41. képviseletét 10. hónapja ingyen látja el, mivel a ház számlája mínuszban van. |
Miről tudott Demján Sándor?A lakókkal beszélgetve többször is felmerült: Demján Sándornak valójában azért "kellett" a Paulay 41., mert sokáig tervezte a "házzal szemközti Balettintézetet megszerezni, és ahhoz a társasház jó kiszolgáló egység lett volna". De ettől függetlenül is érdekes kérdés: vajon Demján mennyit tudott a házban történő hajmeresztő döntésekről? Valamit azért biztos: a Hölgyválaszt feleségén, a Canopyt pedig Csapó Tamáson keresztül követhette. A Népszabadság még 2008-ban írt arról, hogy a már említett Euroinvest székhelye az a Hold utca 6., amelyben szintén Csapó Tamás ügyvezetésével szerzett részt a Hold 6 Canopy Kft., és amelynek - akárcsak a Paulay Canopynak - egy ciprusi cég, a Banskia Holdings a tulajdonosa. (A cégadatbázis szerint ez továbbra is így van.) Ráadásul az egyik lakó korábban levelet is írt a házbeli problémákról Demján Sándornak, aki ezt tudomásul véve a panaszost Csapó Tamáshoz irányította. Csapó mindenesetre azt mondta a Narancsnak: nem volt tudomása róla, hogy Demjánnak céljai lettek volna a Balettintézettel. Bár a józan ész azt súgja, hogy a Paulay u. 41. több tízmilliós ügylete nem a közép-európai térségben számos mega-ingatlanfejlesztést végző Demján Sándor súlycsoportja, azért érdeklődtünk a Trigránitnál - ám a cégtől lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre. |
