5 éves a Paddy and the Rats

  • 2013. november 26.

Snoblesse

Jönnek az ír sípok, a skót dudák és a részeg tengerészek.
false

Kocsmazene punkrockkal, ír és kelta motívumokkal fűszerezve – ez a Paddy O'Reilly által 2008-ban alapított zenekar, a Paddy and the Rats specialitása. Első lemezük (Rats on Board) 2010-ben látott napvilágot, 2011 tavaszára pedig már túl voltak a másodikon (Hymns For Bastards) is. Fesztiválszerepléseik is számosak (zenéjük éppolyan jól illik halászléfőző-fesztiválokhoz, mint a főzni nem tudók fesztiváljaihoz), és külföldre is igen gyakran hívják őket. Most épp hazánkban állomásoznak, és a Barba Negra Music Clubban adnak születésnapi koncertet a The Moorings és a Green Spirit társaságában.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.