A Halál és a Ragadozó a Bálint Házban

  • 2012. április 15.

Snoblesse

Az eszmetörténész és a színházi ember újra együtt: a Halál és a Ragadozó a Bálint Házban.


Beszélgettek már a vegyes házasságról és a zsidó maffiáról, mostani beszélgetésük pedig „a kifehérített zsidó, a modern Shylock” körül forog. Balázs Gábor eszmetörténész és Borgula András színházrendező sorozata, a minden hónapban egy-egy új témával jelentkező A Halál és a Ragadozónak ezúttal is a Bálint Ház ad otthont, és a beszélgetőtársak ezúttal sem ígérnek mást, mint kegyetlenül és véresen tálalt válaszokat. Azoknak, akik már a májusi programjaikat tervezik: a modern Shylock után a „Sorozatzsidó” lesz a Halál és a Ragadozó következő célpontja.

Figyelmébe ajánljuk

Helikopterezni muszáj

A két éve nyáron Szivásváradra a huszárokhoz és a lipicai méneshez helikopterrel utazó Szalay-Bobrovniczky Kristófnak most jutott eszébe vizsgáltatni Ruszin-Szendi Romulusz korábbi helikopterhasználatát. 

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.