rés a présen: A színház sokféleképpen nyúl ma a társadalmi témákhoz. Az Utcaszak színház milyen módszerrel dolgozik?
Bari Jutka: Az Utcaszak keresőben van, így nincs egy bevett módszerünk. A színházi eszközök a leghatékonyabban akkor működnek, ha a munka alkotásközpontú – mondja sűrűn Simon Balázs, az Utcaszak alapítója. Több éve működnek színjátszó csoportjaik a Cserehát kistelepülésein. A drámapedagógia eszközeit is úgy alkalmazzák, hogy szülessen egy színpadi, színházi produkció, akármennyire is aprócska vagy kezdetleges. Azt kell tudni, hogy ezek a gyerekek olyan szinten marginalizáltak és elzártan élnek, hogy sokszor mi vagyunk az egyetlen olyan közeg a számukra, ahol hisznek abban, hogy tehetségesek és fejlődhetnek.
| ||
rap: Hogyan fogtatok hozzá a Hátrányos Helyzetű Angyalok Kara című előadáshoz?
BJ: A találkozástól a színdarab megszületéséig majd három év telt el. Akkoriban a Máltai Szeretetszolgálatnak írtam különböző háttértanulmányokat, és így kerültem Heves megye kistelepüléseire, ahol a mintegy ezerötszáz fős faluközösségek családjainak fele gyakran prostitúcióból él. Kíváncsi lettem rájuk, és interjúkat kezdtem készíteni velük, majd workshopokat is tartottam nekik. Az összegyűlt interjúanyagot túl értékesnek tartottam ahhoz, hogy ne hasznosuljanak. Régóta foglalkoztatott, hogy a mai kor emberének narratívái meddig érvényesek, és milyen módon lehetne nem direkten felerősíteni az elesettek, kizsákmányoltak hangját. Megteremteni a sorsuk iránti érdeklődést, akár a saját maguk számára is. Az Utcaszak és a munka Simon Balázs rendezővel jó választásnak bizonyult. 2014–2015 során a Rákospalotai Leánynevelő Intézetben, a Kaffka Margit Leánynevelő (befogadó) Intézetben, az Esztergomi Leánynevelő intézetben, a Tököli FBVI-ben alkalmazott színházi eszközökkel dolgoztuk fel a prostituált anyák történeteit, és 2015 őszétől dolgozom az elmúlt évek impulzusait is sűrítő színdarabon, amely korántsem dokumentumdráma.
rap: Ért valami meglepetés a munka során?
BJ: Hogy a hűség milyen sokat foglalkoztatja a prostitúcióból élőket, hiszen többnyire párkapcsolatban élnek, és maga az élettárs vagy a férj az, aki striciként működik. Kiderült, hogy egyszerre uralja ez a kettősség a napjaikat, nagyon rémisztően skizoid módon élnek.
rap: Hogyan épül fel az előadás?
BJ: A főhős Anesz, egy kiskorú prostituált, aki pár hónapos csecsemőjével szökésben van, hogy ne kelljen javítóintézetbe vonulnia, és a gyermeke ne kerüljön állami gondozásba. Összehozza a sorsa a Bababank Közalapítvánnyal, a gyermektelen párokat segítő nemzeti szervezettel. A címben megjelenő Halmozottan Hátrányos Helyzetű Angyalok nem más, mint az állami gondoskodásba kerülő fiatalkorú prostituáltak és az ő ártatlan gyerekeik. Direkt módon nem a prostitúciót tárgyalja a darab, hanem a kiskorú lányt és a gyermeket állítja a középpontba.
rap: Mikor lesz a bemutató?
BJ: Március 31-én és április 1-jén lesznek az első előadások az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtérben. Ezt követően havonta két-három alkalommal lesz itt előadásunk. Tervezzük, hogy a darabban is tárgyalt jelenségekkel – prostitúció, kizsákmányolás – különösen „fertőzött” hazai régiókban feltétlenül előadjuk.
rap: Mivel foglalkozol ezután?
BJ: A saját jövőmet mint író és dramaturg tudom elképzelni tulajdonképpen gimis korom óta. Viszont mostanra érdemesnek is tartom közreadni, történetekbe sűríteni vagy éppen kivonatozni az élményeimet és a benyomásokat az életről, az emberekről.
