A pofontól a Búcsúig

  • 2016. augusztus 29.

Snoblesse

A Dési–Móray páros összes kisfilmje egyhuzamban.
Kezdetben vala az öltönyös és a hajléktalan, vagyis Anger Zsolt és Mucsi Zoltán párharca (A pofon), majd jött  a nagyot mondó rendőr esete  (Jocó), ezt követte egy sci-fi Scherer Péterrel (A 639. baba), egy kisboltos-történet Pap Verával (Az utolsó kép), egy kis lakótelepi macska-egér játék Znamenák Istvánnal (Valaki vacsorára), és végül elérkezett a Búcsú Rezes Judittal.
Dési András György és Móray Gábor

Dési András György és Móray Gábor

Fotó: Draskovics Ádám

Dési András György és Móray Gábor kettőse követte el a felsorolt kisjátékfilmeket mind egy szálig, és ők állnak Az éjszakám a nappalod című egész estés mozi mögött is.

A 639. baba

A 639. baba

 

Interjúnk az alkotópárossal itt olvasható, kisfilmjeik pedig kivétel nélkül a Busho fesztiválon láthatók, az Örökmozgóban (a régi Vörösmartyban).

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.