Menekülj okosan! – MigrAction

  • 2016. december 12.

Snoblesse

Interaktív színházi társasjáték.

Mielőtt belemennénk, mit is fed a fenti fogalom, vagyis hogy „interaktív színházi társasjáték”, néhány lehangoló adat a játékhoz:

  • Magyarországon 2015-ben 177 135 menedékkérelmet nyújtottak be, a három legnagyobb kibocsátó ország: Szíria, Afganisztán és Irak – háborús övezetek. Ezzel Magyarország a második a benyújtott menedékkérelmek számát illetően Európában, Németország után.
  • 2015-ben 2393 kérelmező volt őrizetben, vagyis fogdán, és nem nyitott menekülttáborban.
  • Tavaly több mint 1,2 millió ember érkezett Európába.
  • Több mint 3700-an haltak meg a Földközi-tengeren.
  • A Political Capital elemzése szerint a bevándorlókkal szembeni előítéletesség és a jóléti sovinizmus magasnak mondható. Lengyelország és Szlovénia kivételével a térségi országok mindegyikében 30% feletti a bevándorlást ellenzők aránya, a legelutasítóbb állam Magyarország (52%).
  • Az elemzők szerint a régióban a bevándorlásellenesség nem a migránsokkal való együttélésen, hanem elsősorban az ismeretlentől való félelmen alapul.
false


És akkor néhány szó a Mentőcsónak Egység, a Füge Produkció és a  Magyar Helsinki Bizottság közös játékáról, a Menekülj okosan!-ról:

Az előadás a The Great Escape című társasjátékon alapul, amelyet az Amnesty International angol szervezete fejlesztett ki.

Az interaktív színházi társasjátékban négy csapat foglal helyet a nézőtéren: négy család, vagyis egy falu közössége. A csapatok menekülni kényszerülnek, mert a falujukat elpusztította a polgárháború. A játék első részében a háborús övezetből való kijutás a céljuk, majd a túlélés a menekülttábor feltételei között, és a kitoloncolás elkerülése. Útjuk során a játékosok súlyos döntéseket hoznak, amelyek következtében időt veszítenek, vagy embereket hagynak hátra.

Rezai Mohammed Amin, a fiatal afgán menekült egyedül maradt a háborús övezetben, ezért hozzácsapódik a játékosok közösségéhez – velük menekül, de mégsem teljes jogú tagja a csapatnak. Vajon ér-e annyit az ő élete is, mint a többieké?

Az előadásban a Magyar Helsinki Bizottság szakértője, Iván Júlia vesz részt játékvezetőként és szakértőként. Ő köti össze a játékot a valósággal; segít értelmezni a menekültek élethelyzeteit, problémáikat, körülményeiket, és valós információkkal szolgál a jogi környezetet illetően.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.