Alföldi Learje

  • 2015. szeptember 13.

Snoblesse

A Radnótiban játsszák Alföldi Lear-rendezését.
false

Csáki Judit Learről
: Miközben nincsen énnekem bátorságom ahhoz, hogy szembeforduljak a gránitkeménységű állítással, mely szerint Shakespeare Lear királya úgy hibátlan és gyöngyszem, ahogy van, halkan megjegyzem, hogy a dráma elejének lélektani bakugrásával minden előadás megküzd. Lear király ugyanis úgy darabolja föl és osztogatja szét birodalmát és királyságát, hogy a legcsekélyebb mértékben sem ismeri saját nagykorú gyermekeit, ráadásul nem veszi észre a hízelgést, hazugságot sem.

Bagó Bertalan Learról: Olyan kérdéseket feszeget, hogy nem csak ma, de mindig aktuális. Adott egy erős birodalom, amelyet a vezetője szét akar osztani; ennek a következményeit látjuk a történetben. És azt, hogy mivel jár, ha az ember annyira öntelt, hogy azt hiszi, tovább tud élni, mint a saját kora. Ez bármikor és bármilyen világban aktuális.

Woody Allen Learről (vagyis Godard Lear-filmjéről): Egyáltalán nem volt forgatókönyv, semmi sem volt, csak Godard, egy operatőr és én. Bármit megtettem, amire kért, és elég őrült dolgokra kért, amiket persze én mind megcsináltam, hiszen mégiscsak Godard-ról volt szó. A legbizarrabb forgatási élményem volt. Meglepne, ha csak egy kicsit is normálisan festenék.

És most végre megtudhatjuk azt is, hogy Alföldi Róbert mit gondolt Learről, merthogy az ő rendezésében látható Shakespeare egyesek szerint tökéletes, mások szerint kissé döcögősen induló drámája László Zsolttal a királyi címszerepben. További szereplők: Kováts Adél, Szávai Viktória, Gazsó György, Adorjáni Bálint, Csomós Mari, Schneider Zoltán, Pál András.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.