Aranytó

  • 2016. december 13.

Snoblesse

A Fonda–Hepburn páros szerepében Benedek Miklós és Vári Éva.
false

Henry Fonda utolsó mozifilmszerepe volt Az aranytó (On Golden Pond) Normanja, de Ethelt, az éltes egyetemi tanár feleségét sem akárki, hanem egy csakis Fondához mérhető legenda, Katharine Hepburn alakította. A színdarabból készült film pikantériáját (ha volt neki ilyen) az adta, hogy a házaspár lányát Jane Fonda játszotta – a világhírű Fonda- lány már eleve azzal a céllal vásárolta meg a megfilmesítés jogait, hogy édesapjára bízza a főszerepet. A film Henry Fondának és Katharine Hepburnnek is Oscar-díjat hozott, de a színdarab íróját is díjazták – Ernest Thompson ugyanis maga írta a forgatókönyvet is. A búvármadarak ezúttal színpadi keretek között térnek vissza az Aranytóra: a madarakat és a színészeket (a Normant alakító Benedek Miklóst és az Ethelt alakító Vári Évát) Gálffi László rendezte.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.