Budapest Bár: Hoppá! – koncertszínház

  • 2012. június 25.

Snoblesse

Drága kicsi szilvafácska, nőj nekem, hadd legyen a Bandi bá’-nak pálinkája...


Az a füleknek oly kedves zenei és zenészi keveredés, melyet Budapest Bárként ismer mindenki, aki az utóbbi években akár csak beleszagolt a magyar könnyűzene felsőbb régióiba, már-már intézményesülni látszik; immár nemcsak lemezek, klipek és koncertek, de zenés színházi produkciók is köthetők a sokszínű társasághoz. A színészi feladatokat is megkövetelő Tánc című előadás volt a Budapest Bár első színházi próbálkozása, és ahogy mondani szokás: ha egy üzlet beindul... Márpedig beindulni látszik, mert immár a második koncertszínházi produkció épül a Bár köré: a Hoppá! című lemez anyagához egy piacteret képzeltek  a kreatívok, egy hatvanas évekbeli fiktív helyszínt, ahol Kiss Tibiből kolbászsütőként, Lovasi Andrásból pedig messziről jött, vidéki vendégként törhetnek elő a dalok, köztük az immár slágerré vált Szilvafácska is. Minthogy az előadás szabadtéri, eső esetén július 4-én fakad dalra a piac.

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.