A zenei táborok mindig koncertekhez vezetnek – Hajnóczy Csaba zenész

  • 2014. május 15.

Snoblesse

A Kampec Doloresnek június 11-én a Szimplában lesz koncertje.

rés a présen: Lassan legendává válik az a kor, amelyben te kezdted a koncertezést. Hogyan éled meg?

Hajnóczy Csaba: Nem nagyon foglalkoztatnak a régi dolgok. Az remek, hogy sok régi barátom és ismerősöm van, bárhová megyek.

rap:Milyen zenei projektjeid vannak jelenleg?

HCS: A Kampec Doloresszel pár hónapja jelent meg az utolsó lemezünk, Tema principale a címe. Ez az első eset a történetünk során, hogy a jelenlegi zenekar pontosan megegyezik az előző CD (a két évvel ezelőtti Evaliyé) előadóival. Ez a felállás - Kenderesi Gabi, Grencsó, Vajdovich, Németh Csabi - egy kincs. Mindazonáltal a kisebb formációknak is van terepük, Gabival és Grencsóval trióban is játszunk. A Kampec Doloresnek június 11-én a Szimplában lesz koncertje.

false

 

Fotó: Bakk Ágnes

rap: Idén másodjára szervezel fesztivált. Hol és mikor lesz?

HCS: A Tű Fokán Fesztivál a hasonnevű zenei táborból bújt elő, amit már ötödik éve vezetek. Kötődöm a Cserhát keleti részéhez, Felsőtoldon van egy házam régóta, nagyon szeretek ott lenni. A zenei táborok mindig koncertekhez vezetnek, és adódott az ötlet, hogy ha már lejönnek a szülők (a kisebb gyerekekhez) meg a barátok, akkor ki lehet tágítani a dolgot. A fesztivál július 10. és 13. között lesz, Cserhátszentivánon. A tábor előtte, július 3-tól 10-ig. Egyébként nem is csak zenéről van szó, idén drámatábort is indítunk, és később a tánc és a multimediális műfajok is tervbe vannak véve. Ergo a fesztivál is a multiszenzorialitást fogja ingerelni. A zenei tábor idei csemegéje a "Tanulj első kézből" program. Víg Mihály fogja oktatni a saját dalait, akár teljes zenekaroknak is. A szervezői kör családi és baráti alapon jött létre, és több generációt ölel fel. Ahogy a "célközönségünk" is: a megafesztiválokon ritkán látható zenekarokra vágyó fiataloknak, kisgyerekes családoknak, nyugodt körülmények közt igényes művészetet keresőknek egyaránt ajánljuk magunkat. Háttérként megnevezem az "budai Waldorf Iskolát is, onnan nőtt ki a tábor, és tavaly egy seregnyi régi diák jött el a fesztiválra.

rap: Mik lesznek idén a kiemelt programok?

HCS: Ez egy kis fesztivál. Egyszerre egy esemény zajlik, bár van több helyszínünk. Azért Cserhátszentivánon van (Budapesttól 95 km-re), mert a környékbeli falvak közül ott van templom, ami alkalmas kamarazenei és kóruskoncertekre. Remélem, idén meg tudom hívni a Bali János vezette A:N:S kórust. És persze ott van az exmozi, a művház. Ott például Balaton-koncertre és Halálorgazmusra lehet számítani, és persze ránk is. Tervezünk egy éjszakai hanginstallációt a környékbeli hegyeken-dombokon. Lesz Jóga Nidra Bábszínház. Hamarosan szeretnénk előállni a részletes programmal.

rap: Vannak-e hosszú távú terveid?

HCS: A zenélés mellett a tanításhoz kapcsolódik a jövő. Korábban, ha előre tekintettem, lényegében csak hangokat hallottam. Most sok képet is látok. Ez a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média Intézetében töltött idővel függhet össze.

rap: Te milyen fesztiválokat szeretsz?

HCS: Van egy fesztivál, aminek a programja évről évre "bejön", Pannonhalmán az Arcus Temporum, ami augusztus végén szokott lenni. Oda szeretnék eljutni. Eddig mindig ütközött valamivel. Egyébként a fesztiválok nekem a szolgálati időt jelentik, ritka dolog, hogy szabadidős programnak választom. A kedvencem a Hétrét Fesztivál az Őrségben, ott még civilként sem zárom ki a jelenlétemet.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.