Mutyi, mutyi, mutyi

  • 2014. május 19.

Snoblesse

A Kurátorokat adja a TÁP Színház.
false

Magyarországon a kulturális pályázatokat a bennük foglaltak alapján, tehetség és teljesítmény szerint bírálják el – talán az unokáink megélik majd, hogy ez a mondat mindenféle arcpirulás nélkül leírható legyen, ám addig, mint az a napnál is világosabb, a mutyizás, a korrupció, a mellébeszélés, a politikai és magánérdekek az irányadók. Tápláló közeg ez az abszurd színháznak, és itt lép be a képbe a Vajdai Vilmos vezette TÁP Színház, amely nem nézhette tétlenül ezt a szánalmas magyar jelenséget. A táposok a rájuk jellemző komolysággal járják körül a kuratóriumok működését: Vinnai András darabjában Keresztes Tamás, Pálmai Anna, Bánki Gergely, Hegedűs D. Géza, Mészáros Béla, Iványi Marcell, Vati Tamás és még sokan mások merülnek alá a magyar kuratóriumok, pályázók és kurátorok setét világába.


Figyelmébe ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.

A hiány

László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.

Fagin elsápad

Pong Dzsun Ho társadalmi szatírái, Guillermo del Toro árvái, vagy épp Taika Waititi szeretnivalón furcsa szerzetei – mindegy, merre járunk, a kortárs filmben lépten-nyomon Charles Dickens hatásába ütközünk.