| ||
Ne kerteljünk: A kötél, Hitchcock 1948-as műve, a filmesztéták vágyainak netovábbja. Ez persze szinte minden Hitchcock-filmről elmondható, de A kötél még az agyonbeszélt, rongyosra elemzett Hitchcock-művek között is megkülönböztetett helyet élvez, el is mondjuk, miért, csak még várunk egy kicsit, mert a suspense technika – melynek Hitch volt a legnagyobb mestere – így kívánja. Szóval, készen állnak? Akkor hát jöjjön a válasz... Csak előbb még bedobunk egy szendvicset. Mindjárt jövünk.
Tehát, A kötél azért ilyen becses darab, mert az még csak hagyján, hogy ez Hitchcock első színes filmje, ám az már valami, hogy az egész film egyetlen lakásbelsőben játszódik, de ehhez még hozzájönnek további nyalánkságok. A furfangos Hitch például úgy vágta meg a filmet, hogy úgy tűnjék: abban egyetlen darab vágás sincsen. Ja, és azt még nem is mondtuk, hogy a tökéletes gyilkosságot tervezgető főszereplők – két ínyenc fiatalember – között mintha több lenne a barátságnál. 1948-at írunk, és Hitchcock mindezt egy stúdiófilm keretei között sütötte el – nem csoda, hogy ma komplett kurzusokat tartanak A kötélről.
