Koltai Róbert Móricz naplóit mondja

  • 2013. február 11.

Snoblesse

Istenkísértő, de sikeres vállalkozás.


Móricz naplói immár nemcsak a beavatott kevesek kutatási területe, hanem szabad préda, azóta mindenképp, hogy két vaskos kötet is forgalomba került nemrégiben az író naplójegyzeteiből. De más forrásból is értesülhetünk Móricz életének ügyes-bajos dolgairól: a Sanyi és Aranka Színház szűk terében Koltai Róbert adja elő „Móricz hisztérikus magánszínházát”, melyről kritikusunk igen elismerően nyilatkozott: „Egyszerűnek gondolnánk, pedig istenkísértő vállalkozás ez: egyedül a színpadon, minden segédeszköz nélkül. Márpedig Koltaira muszáj volt figyelni. Nem is a takarékosan mért erősebb gesztusok, hanem az arc finom elváltozásai és a szélsőséges hangulatingadozások egységes dikción belül tartott érzékeltetése miatt. A megcsalt feleséggel bonyolódó levelezésnél a hangfal adja a másikat: Molnár Piroska bejátszott felolvasása úgy vezet el az öngyilkosságig, hogy Jankát egyszerre látjuk kiszolgáltatottnak és uralkodni akaró tébolyultnak. Ahogy Móricz is szánandó tud lenni, minden hübrisze és önzősége ellenére, ahogy azt ismétli összeszorított fogakkal: Büdös kurva, imádlak!”

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.