Lengyel. Történelmi. Képregény

  • 2012. május 15.

Snoblesse

Felkelés, függetlenné válás, katonai irányítás – bemutatkozik a kortárs lengyel történelmi képregény.


Nekünk is megvannak a magunk történelmi képregényei (gondoljunk csak például a Mátyás, a király című antológiára), de olyan jól azért még nem állunk, mint a lengyelek, ahol kortárs lengyel történelmi képregénnyel galériát lehet rekeszteni. A történelemből merítő alkotók munkáiból látható most ízelítő a Polonia Nova klubjában – többek között Tomasz Tomaszewszki, Marek Skotarski, Andrzej Janicki, Janusz Wyrzykowski, Jacek Michalski és Premyslaw Truscinski képregényei tekinthetők meg a május 30-ig nyitva tartó kiállításon. Képkockákba rendeződik a lengyel történelem, olyan, egymástól távol eső történelmi események, mint az 1863. januári felkelés, az 1918-as függetlenné válás, az 1944-es varsói felkelés vagy az 1980-as évek elejének katonai irányítása.
A kiállított tíz történet a 11/11 – Niepodległość, a 44 és a Grunwald 1410–2010 antológiák darabjai.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.