83 Days of Darkness

  • 2012. május 15.

Snoblesse

Fény a 83 napos éjszakában – kiállítás Niels Stomps alpesi fotóiból.


Niels Stomps fotósorozatainak legfőbb témája a nagy horderejű változásoknak kitett ember, legyenek azok a változások környezeti vagy társadalmi jellegűek. A holland fotográfus ezúttal egy észak-olaszországi, alpesi falura szegezte fényképezőgépét, egy olyan isten háta mögötti zsákfalura – az Alpok völgyében meghúzódó Viganellára –, melyet a téli hónapokban (egészen pontosan november 11. és február 2. között) nem ér napfény. A fénytelenségben telelő falusiak azonban nem törődtek bele sanyarú sorsukba; egy számítógép vezérelte tükröt telepítettek a falu fölé, a meredek hegyoldalra. Így nem csak a lakók, de az utakat beborító jégpáncél olvadása is garantált. A világosságba borult sötétséget bemutató képek június 25-ig láthatók a Lumen Galériában.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.