Lúzerek

  • 2016. május 25.

Snoblesse

A Színház lap júniusi (utolsó?) számának komoly és tartalmas bulija.

Nincs kegyelem, tömegesen szűnhetnek meg a művészeti folyóiratok – írtuk még márciusban, és valóban nem volt kegyelem: az NKA, amely immár a Fekete György-féle Magyar Művészeti Akadémia szája íze szerint hozza a legfőbb stratégiai döntéseket (lásd cikkünket), a felére csökkentette a folyóiratokra fordítható keretet, és ezzel végleg sikerült ellehetetleníteni egy sor fontos, nagy múltú művészeti lap működését.

false

E tragikus – ám az MMA-nak biztosan tetsző – helyzetben utolsó, júniusi lapszámára készül a Színház című lap, de készül mással is: egy nagyszabású, komoly, szakmai „bulival” a Jurányi Ház termeiben, ahol lapcsinálók és művészek cserélnek eszmét asztaloknál és performanszok formájában a kialakult helyzetről.

Akik biztosan ott lesznek (a program folyamatosan frissül!):

Beszélgetés ZSÓTÉR Sándorral: Milyen (legyen) a színész. Beszélgetőtárs: Jákfalvi Magdolna

false

SCHILLING Árpád: Mi a színház közfeladata? Beszélgetőtárs: Jászay Tamás

MÁTÉ Gábor: A Katona és a valóság. Kérdezi: Tompa Andrea

MI LESZ VELED, IFJÚSÁG? – Fiatal alkotók esélyei a kortárs táncban. Résztvevők: Raubinek Lili, Dömötör Judit, Réti Anna, Péter Petra (Budapest Kortárstánc Főiskola), Nagy Zoltán (SÍN Kulturális Központ). Moderátor: Králl Csaba

Cserne Klára, Kelemen Kristóf, Pass Andrea: A TEHETSÉG ÚTJA a színházba.
Beszélgetőtárs: Herczog Noémi

false

ALFÖLDI Róbert: Mi történt a Nemzeti után? Kérdezi: Tompa Andrea

KULCSÁR Viktória és SZABÓ György a független színház helyzetéről. Kérdezi: Herczog Noémi

ZÁRJUK AZ ÁRAMKÖRT! A kontakt tánc munkacsoport nyitott prezentációja Bakó Tamás vezetésével.

ÚTKÖZBEN: Goda Gábor, Horváth Csaba és Szabó Réka a „független lét” színéről és fonákjáról.
Beszélgetőtárs: Králl Csaba

Élet KÖZPÉNZ nélkül – a közösségi finanszírozásról

ELSÜLLYEDŐ FOLYÓIRATOK – vendégünk valamennyi folyóirat, amely vesztesnek érzi magát.
Moderátor: Veiszer Alinda

false

A HALLGATÁS TERME. Egy terem, ahol csöndben lehetsz, pihenhetsz, újságot lapozol, elmélkedsz, szemlélődsz.

Ami még lesz: üzenőfalak, kamukritika, lapvásárlási lehetőség, büfé.

A RENDEZVÉNY INGYENES!

További információk itt.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.