Moha és Páfrány

  • 2017. január 23.

Snoblesse

Mesél a csehszlovák erdő.
false

A KGST országai nem sok maradandó dolgot termeltek, de egyvalamiben nem hibáztak (vagyis kettőben, ha a Škodát is ideszámítjuk): a rajzfilmek gyártásában. Ki ne emlékezne a Kisvakond, Lolka és Bolka, Cirbolya és Borbolya, Bob és Bobek, Rumcájsz („a jičini erdő Robin Hoodja”) vagy Pampalini, a csupaláb afrikai vadász kalandjaira?! Azok, akik a hetvenes évek nagy gyerekgyártási lázában születtek, mindenképpen emlékeznek és aligha felejtenek. Erre az időre nyúlik vissza ismeretségünk kezdete Mohával és Páfránnyal is, vagy ahogy odaát mondták: Pohádky z mechu a kapradí. A két huncut erdei manó (Václav Čtvrtek agyszüleményei mindketten) ezúttal nem rajzolt, hanem báb formában elevenedik meg a Kolibri Fészekben a huncut emberi manók nagy örömére.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.