Monroe személyes tárgyai

  • 2012. augusztus 16.

Snoblesse

Mindent Marilynről – a legenda viselt dolgai egy német gyűjteményből.


Nincsenek kétségeink afelől, hogy mennyit érhet akár a leghétköznapibb tárgy is, amely az ötven éve elhunyt Marilyn Monroe tulajdonát képezte, ám ha mégis, tekerjünk csak bele Curtis Hanson remek kis filmjébe, a Wonder Boysba, és álljunk meg ott, ahol Marilyn Monroe ellopott kiskabátja még Michael Douglasnél is nagyobbat alakít. De mi egy kiskabát egy teljes kiállításhoz képest, melyen nemcsak Marilyn alsó- és felsőruházata meg sok más személyes tárgya, de filmes relikviák (például a sztár ujjlenyomatát viselő forgatókönyvek) is láthatók. Marilyn széke, szoknyája, ezüst Martini-kiöntője és Oscar-tagsági kártyája egy német magángyűjtő kollekcióját képezik (csakúgy, mint a Pécsen vendégszereplő Lennon-karikatúrák). Marilyn viselt dolgai szeptember 23-ig állomásoznak Szeged városában.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.