| ||
Magyar Narancs: Tehát mégsem lehet megírni a halált?
Nádas Péter: Azt nem tudom. Lehet, hogy a halált meg lehetne írni, de arról nekem nincs tudomásom, mert én csak az előszobában jártam, ahonnan visszafordítottak.
MN: Megváltoztatta ez az élmény a halálképét?
NP: Meg.
MN: Kevésbé lett vonzó?
NP: Nem. Csak azzal az augustinusi mondattal foglalhatnám össze, amit már előtte is sejtettem, hogy igaz lehet: „A halál jó, ha a dolgok rendjében áll.” Tehát valószínű, hogy az erőszakos halál nem jó, a természetes halál, ha felmondja az ember szervezete a szolgálatot, az meg jó.
MN: Ha nem hozzák vissza az élők közé, akkor a dolgok rendjében állt volna az a pillanat?
NP: Igen. Abszolút.
MN: Azóta közömbös az iránt, hogy életben maradt? Mindegy? Vagy egy szükségtelen hosszabbítás?
NP: Erről már nem szeretnék beszélni, mert nagyon komplikált dolog. Igyekezni fogok írni erről, de éppen ezen a területen válok eszköztelenné.
Ezzel a Narancsból vett interjúrészlettel ajánljuk Forgács Péter Saját halál című filmjét, mely Nádas Péter írásából készült. A vetítés után az író, a rendező és a közönség beszélget. Vendég: Másik János.
