Mivel jár, hogy a NER felvásárolta a Blikket?

Publicisztika

Kormánykézbe került a bulvárlap, megindult a fejek cseréje. Nem azért baj ez, mert annyira jó volt ezt a lapot olvasni.

Mondhatom, meglehetős rutinra tettem szert az elmúlt több mint tíz évben, ha dönteni kellett a hogyan továbbról, mert megvette a NER a szerkesztőséget, ahol dolgoztam. Viszonylag gyorsan kialakult például, hogy nincsenek cuccaim. Nincs céges email címem, nincs céges telefonom, az a biztos, ami az enyém. Nem halmozok fel semmit, így nem is kell dobozba pakolni a papírkötegeket, bögrét és a kornyadozó virágot.

Papírdobozzal kisétálni a munkahelyről mindig teátrális kicsit. Akkor is, ha egyedül megy az ember, akkor is, ha csapatban. Megterhelő. Hiába küzdök ellene, elszorul a torok, hogy ezt nem így akartam, nem most. Hogy jönnek az új undokak, akik majd egészen máshogy, de biztos rosszabbul. És akkor ez kicsit még jól is esik, hogy bezzeg én, ami kicsit szánalmas. Valójában meg tökmindegy.

Nyilvánvalóan már egyik egykori lap sem hasonlít arra, ami volt, már ha egyáltalán működik. Elsőként a Napi Gazdaságot szerezték meg 2014-ben, a Századvég vásárolta fel. Két ütemben lett elviselhetetlen és vállalhatatlan, a másodikat már nem vártam meg. Nagyjából senkit sem érdekelt az egész a Világgazdaságot leszámítva, hiszen szerencséjükre lekerült a pályáról a konkurencia. Azt akkor még nem tudták, hogy ők sem járnak jobban. Gazdasági napilap, mit számít, semmit, elvégre csak a döntéshozók olvasták.

A Népszabadságra már többen emlékeznek. A gyors és nemtelen bezárás sokkoló volt, ahhoz képest a Magyar Hírlap lassú agóniája dicstelen és csöndes. A Figyelő még azelőtt megszűnt, hogy kiöregedtem volna a napilapozásból, a 168 Óra hetilap pedig egészen más okok miatt került a darálóba, a NER-nek nem is kellett fáradoznia azon, hogy pénzt tegyen a megszüntetésébe. A vége mégiscsak az lett, hogy 2023-ra már csak mutatóban maradt részben-egészben közéleti, fizikai lap, amit nem a NER irányított: a Narancs, a HVG, a Népszava és a Blikk. Már Blikk sincs. Vagyis még van, kérdés, mi lesz belőle.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.