Mint azt lapunk október elején megírta, Szűcs Balázs atya a Budapesti Javítóintézetben is szolgált, ahol az idén május óta letartóztatásban lévő akkori vezetővel 2012-től indították el a délutáni órarend részeként az ún. csendes szoba programot. A foglalkozások helyszíne a nevelőotthon I. emeletén kialakított és felújított szoba volt. A csendes szobát Szűcs Balázs a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lelkészeként vezette fiatal segítők bevonásával. A program a Szőlő utcai javítóintézetben kétheti rendszerességgel áll rendelkezésre az ottani fiúk számára, alkalmanként három csoportban, 40-45 gyermek vesz részt rajta. A részvétel önkéntes; a fiataloknak lehetősége van az elcsendesedésre, imára, beszélgetésre. Az atya által vezetett csendes szoba hasznosságáról a Szőlő utcai intézet azt írja, „a foglalkozások hozzásegítik a fiatalokat a világról és önmagukról alkotott képük pozitív irányba fordításához, önvizsgálatukhoz, önkifejezésük erősítéséhez. Az elfogadó attitűd, a bizalmi légkör a növendékeket megnyitja, őszintébben tudnak beszélni a gondjaikról, terveikről.”
Hogy az atya meddig szolgált az intézetben, meddig vitte a csendes szoba programot, egy hónap alatt sem sikerült megtudnunk. Hiába tettük fel kérdéseinket az intézetnek, az azt felügyelő Országos Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak és felettes szervének, a Belügyminisztériumnak, egyikük sem reagált. Szűcs Balázs Budapesti Javítóintézeten kívüli gyermek közösségeket támogató tevékenységéről viszont több minden is tudható.
Az atya 2000-es évek közepétől évenként rendezett táborokat nehéz sorsú gyerekeknek az egész Kárpát-medence területéről a Csobánkán működő cserkészparkban Szövetség az életért címmel.
A helyszín kézenfekvő volt, hiszen 2000-es papi felszentelése után 2006-ig Esztergomban szolgált, majd a Csobánkához közeli, Piliscsabán székelő Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, lelkésze lett. Innen 2015-ben távozott, ahogy a pesthidegkúti plébániáról is, miután az egyház belső vizsgálat alá vonta pedofil bűncselekmények elkövetésének gyanújával. 2013-ban azonban még javában felefelé ívelt egyházi pályája: ekkor alapította meg az Egyesület a Remény Kis Emberei Közösségért nevű civil szervezetét. Az egyesület fő tevékenysége a Kárpát-medence területén élő nehéz sorsú gyermekek támogatása volt elsősorban a csobánkai táboroztatással, de csíksomlyói és lengyelországi zarándoklatokat, adománygyűjtést is segített. Az egyesület története is Szűcs Balázs atya első szolgálati helyéhez, Szentendréhez kötődik; az egyesületté váló közösség első munkájának a 2005-ben szentendrei fiatalok közreműködésével előadott István, a király rockoperát tekinti. A jótékonysági előadás bevételét a Kárpátaljai Ferences Misszió javára ajánlották fel. A darabot 2006-ban Beregszászon is bemutatták, a bevételt az épülő szintén kárpátaljai ráti gyermekotthonnak adományozták.
2006 adventjén egy 50 fős erdélyi és moldvai csapatot fogadtak egy hétre családokhoz, 2007-ben pedig megrendezték az első csobánkai tábort. Az egyesület partnere lett a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, akik nagy szeretettel számoltak be táborozásaikról. „A tábor minden szépet tartogatott számunkra, éjszakai gyalogtúrát, ahol kivilágítva láthattuk egész Budapestet, íjász és lovasbemutatókat, lovaglást, fürdőzést, visegrádi várlátogatást összekötve egy színvonalas és a gyerekek számára érdekes bemutatóval, »Lala« bohócot, akadályversenyt, számháborút, esti mulatságokat, koncerteket, hajókázást Szentendre és Esztergom között, és a tetőpontot a kétórás esztergomi élményfürdő adta meg. Mindezek mellett döntő szerepe volt annak, mint ahogy azt a tábor mottójában is olvashatjuk: »Szövetség az életért, a másik emberért«, hogy egymásra tudjunk figyelni, más kultúrát, más embercsoportokat ismerjünk meg; barátságok szövődjenek gyerek és gyerek közt, gyerek és csoportvezetők közt. Azt láttam és látom, hogy nagyon sok barátság született ebben a táborban, hisz még most is emlegetnek egy-egy nevet a gyerekek, gondolnak a másik emberre, arra a szövetségre, ami ott kötődött köztük, akár felnőtt, akár gyerek vagy egyetemista közt” – írták a 2009-es élményeikről, megköszönve a meghívást, az ottlétünket, külön említve másokkal együtt Szűcs Balázs atyát a gondoskodásért, figyelemét.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
