A Hamlet születéséről szóló film nem egy Shakespeare-mozi

Mikrofilm

Chloé Zhao, A nomádok földje Oscar-díjas rendezője adaptálta vászonra Maggie O’Farrell bestsellerét, mely a világ egyik legismertebb drámája mögött álló, kevésbé ismert történetet mutatja be. De a Hamnet valójában inkább a gyászról, annak feldolgozásáról és arról szól, mit is jelent embernek lenni.

„Ha egy William Shakespeare-ről szóló regényt keresel, ez nem az; a Bárd csak visszaemlékezésekben tűnik fel. A cselekmény főként a feleségére és gyermekeire összpontosít” – írja az angol íróra koncentráló, The Shakespearean Student című blog, mely kétrészes cikkében azt elemzi, mennyire valósághű a Hamnet című könyv.

Maggie O’Farrell 2020-as regénye a bejegyzés szerint meglehetősen pontos: habár Shakespeare Hamnet nevű gyerekéről szinte semmit sem tudunk azon kívül, hogy 11 éves korában elhunyt, O’Farrell elég mélyen elmerült Shakespeare korai éveiben és családtagjainak életében is. Könyve igazi irodalmi szenzáció volt, a Nők szépprózai díjától (Women’s Prize for Fiction) a National Book Critics Circle Award for Fictionig számtalan elismerést megnyert, és ott volt minden jelentősebb év végi Legjobb könyv listán is, magyarul 2022-ben jelent meg.

Talán érdemein felül kapott ennyi kitüntetést, de koncepciója mindenképpen érdekes: komor, már-már kopogóan visszafogott tónusában úgy mutatni be minden idők egyik legjelentősebb írójának családját és az egyik legjelentősebb drámának a születési körülményeit, hogy maga az irodalmi óriás alig jelenik meg benne. A cselekmények főleg két időszakra koncentrálnak: 1582-re, amikor Shakespeare találkozott feleségével, Anna Hathaway-vel, aki itt az Agnes nevet viseli; valamint 1595-re, amikor kitört a pestisjárvány, amelyben egyik gyerekük is meghalt. Shakespeare neve konkrétan el sem hangzik a több mint 300 oldalon.

Chloé Zhaónak a könyvből készült filmje ennyire azért nem bátor: habár ez is főleg a feleségére koncentrál, az író is hangsúlyos, végig jelenlévő figura. Előbbit Jessie Buckley (Az elveszett lány, A befejezésen gondolkodom), utóbbit Paul Mescal (Normális emberek, Volt egyszer egy nyár, Mind idegenek vagyunk, Gladiátor II) alakítja – mindketten írek, Oscar-jelöltek és generációjuk legnagyobb tehetségei közé tartoznak. Buckley a film 51 százalékában (63 perc) látható, míg Mescal a 36 százalékában (44 perc) – utóbbit a könyv szellemében mégis a mellékszereplők között tervezik indítani a jövő évi Oscaron.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?