Mintha szülővárosában elfeledkeztek volna Krasznahorkai Nobel-díjának elismeréséről

Sorköz

Legalább huszonegy évet késett a mindenkori gyulai városvezetés, ha egyáltalán bármilyen elismerésben részesíteni szerette volna az itt született és érettségig Gyulán felnővő és tanuló Krasznahorkai Lászlót. Nagyon késve most kaptak észbe, amikor irodalmi Nobel-díjat kapott.

Krasznahorkai 2004-ben Kossuth-díjat kapott életműve elismeréséért. Mindezt elég széles nemzetközi ismertség is kísérte. Azonban a legnagyobb honi elismerés nem volt elégséges ahhoz, hogy az író gyulai díszpolgársága ügyében bármi érdemi történjen. E cím a város legmagasabb kitüntetése, amelyet egy önkormányzati ciklus alatt egyszer adnak át. 2014 előtt négy-, azóta ötévente.

Tíz évvel ezelőtt, 2015-ben Krasznahorkai megkapta a Man Booker Nemzetközi Díjat, amelyet magyar író még soha sem nyert el. (A Nobel-díjas Kertész Imre sem.) Ám ez sem volt elég, hogy a városvezetés részéről felmerüljön annak lehetősége: ezt a szakmai elismerést esetleg valamilyen helyi társadalmi elismeréssel támasszák meg. Holott a díj már jelezte, hogy világszinten is a legmagasabban jegyzik a Gyuláról indult írót. Könnyen lehet, hogy az irodalmi jártasság dolgában nem éppen jól teljesítő gyulai városvezetők ezzel nem voltak tisztában, de hogy szakértőik vagy a körülöttük lévő értelmiség nem jelezte ezt nekik valamilyen formában, elképesztőnek tűnik. Számtalan nemzetközi elismerés következett még, így például az Osztrák Állami Díj az európai irodalomért 2021-ben.

Majd jött 2025 októbere, amikor a szakma – immár sokadjára – esélyesnek tartotta a magyar írót a Nobel-díj elnyerésére, és Krasznahorkainak ítélték is oda. Ekkor ébredt fel Csipkerózsika álmából a gyulai városvezetés; néhány televíziónak és lapnak odanyilatkoztak, hogy valamifajta elismerést szeretnének adni a városból 18 évesen elkerült alkotónak. Ez a díj nem lehet más, mint a legmagasabb városi díj, vagyis a díszpolgári cím. Ezt egy korábbi cikkünkben meg is írtuk:

Múlt csütörtökön a képviselő-testületi ülésen egy ellenzéki politikus arról érdeklődött Görgényi Ernő polgármesternél. tervez-e a városvezetés valamilyen elismerést adni Krasznahorkai Lászlónak. Mikóné Hirth Beáta szerint az író kaphatna emléktáblát, kialakíthatnának emlékházat az egykori szülői házából, de megérdemelné a díszpolgári címet is. Válaszában Görgényi elmondta, már elkezdődtek az egyeztetések arról, hogy milyen formában ismerjék el Krasznahorkait. Mint mondta, az egykori szülőház átalakítása nem lehetséges, hiszen az író abban a volt alispáni lakban töltötte a gyermekéveit, ahol most játszóház található. A polgármester jelezte, az emléktábla ötletét támogatja, erről akár már a következő ülésen tárgyalhat a grémium. A díszpolgári cím kapcsán kifejtette: már korábban, Krasznahorkai László 70. születésnapján felvetődött az ötlet. Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója meg is kereste az írót, aki azt válaszolta, hogy nagyon szívesen fogadná az elismerést, de csak azután, hogy Ambrus Lajos író megkapja a címet, hiszen, véleménye szerint senki sem tett annyit a városért, mint ő.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.