rés a présen: Hogyan telik egy táncos nyara, miután bezártak a próbatermek?
Hadi Juli: Ez a nyár elég mozgalmasan telt: Lyonban és Antwerpenben készültünk az októberi bemutatónkra a Bodyscape-pel, a Hodworks Pirkad és a Kompánia Penelopé Retrospektív című előadásaiba ugrottam be, illetve részt vettem egy Lüzisztraté keresése című projektben Ardai Petra rendezésében a Zsámbéki Színházi Bázison.
rap: A Trafóban látható lesz újra a friss Lábán-díjas LépésIdő című előadás. Hogyan született?
| ||
HJ: Szeptember 28-án játsszuk újra a LépésIdőt, melyet állandó alkotótársammal, Arany Virággal hoztunk létre. 2009 óta dolgozunk együtt, közös formációnk a bodylotion co-dance, ez a legújabb közös munkánk. Általában más művészeti ágakkal szoros együttműködésben születnek a darabjaink, de ez kivétel, hiszen szigorúan a mozgásanalízis volt a kiindulópont. Meglepő és egyben megtisztelő volt számunkra az elismerés, mert a darab egy redukált, lecsupaszított rendszer szerint működik, elég radikális választás. Több meghívást kaptunk külföldi fesztiváloktól: voltunk Berlinben, Belgrádban, és az ősszel megyünk Koppenhágába, majd ismét Berlinbe. Nagy örömünkre a Trafó is helyet ad az előadásnak, elég nagy az érdeklődés, ami a díjnak és a dunaParton való részvételnek is köszönhető.
rap: Lesz premiered is ősszel a Trafóban. Kikkel készül és miről szól a Dar Winners?
HJ: A Bodyscape csapata 2012-ben találkozott először Pannonhalmán, egy Park in Progress nevű rezidenciasorozat keretében. Itt ismertük meg Belgiumban élő alkotótársainkat, Damien Pairon videoművészt és Stephane Kozik hangszobrászt, akikkel 2013-ban kezdtünk el dolgozni ezen az előadáson. A Dar Winners demokratikus felállásban készül: nincs rendező, koreográfus, együtt hozunk döntéseket, ami sokszor nem könnyű, és lassabb, de biztosabb.
rap: Mikor lesz a bemutató, és mik a későbbi tervek a produkcióval?
HJ: Október 8–9-én mutatjuk be az előadást a CAFe Budapest keretében a Trafóban. Sok helyen szeretnénk játszani, témáját és műfaját tekintve színházon kívüli helyszínekre is illeszkedik.
rap: Mi a legérdekesebb ebben a munkában neked?
HJ: Nagyon fontos jellemzője a projektnek, hogy folyamatos interakcióban születik, a három alkotóelem (tánc, hang, videó) egymással analóg kapcsolatban van. Ettől a szoros egymásrautaltságtól egyedi világ keletkezik, mely nem tánc, nem színház, nem koncert, hanem valami ismeretlen, számunkra nagyon izgalmas forma, mely rímel napjaink virtuális valóságaira.
rap: Milyen helyen van nemzetközi szinten a hazai kortárs tánc szerinted? Mi az, ami itthon lendületet, rangot adhat a műfajnak?
HJ: Nemzetközi szinten nagy a magyar táncosok és alkotók híre: bárhova megyünk, mindenhol ismernek magyar szakmabelit, együttest, iskolát. Itthon eleve kisebb az érdeklődés a tánc iránt, kevés helyen lehet közönséget építeni egy fiatal csapatnak. Főleg a vidéki játszóhelyek hiányoznak szerintem. Jó lenne egy előadást nemcsak Budapesten játszani. Hosszabb élete lehetne egy-egy darabnak, ha lennének vidéki turnélehetőségek.
rap: Van szerepálma egy kortárs táncosnőnek?
HJ: Inkább alkotóként vannak még meg nem valósított ötleteim.
