rés a présen

Napjaink virtuális valóságai - Hadi Juli táncos, koreográfus

  • rés a présen
  • 2015. szeptember 21.

Snoblesse

A Lábán-díjas előadás egyik alkotóját kérdeztük, aki szerint nagy a magyar táncosok és alkotók híre a világban.

rés a présen: Hogyan telik egy táncos nyara, miután bezártak a próbatermek?

Hadi Juli: Ez a nyár elég mozgalmasan telt: Lyonban és Antwerpenben készültünk az októberi bemutatónkra a Bodyscape-pel, a Hodworks Pirkad és a Kompánia Penelopé Retrospektív című előadásaiba ugrottam be, illetve részt vettem egy Lüzisztraté keresése című projektben Ardai Petra rendezésében a Zsámbéki Színházi Bázison.

rap: A Trafóban látható lesz újra a friss Lábán-díjas LépésIdő című előadás. Hogyan született?

false

HJ: Szeptember 28-án játsszuk újra a LépésIdőt, melyet állandó alkotótársammal, Arany Virággal hoztunk létre. 2009 óta dolgozunk együtt, közös formációnk a bodylotion co-dance, ez a legújabb közös munkánk. Általában más művészeti ágakkal szoros együttműködésben születnek a darabjaink, de ez kivétel, hiszen szigorúan a mozgásanalízis volt a kiindulópont. Meglepő és egyben megtisztelő volt számunkra az elismerés, mert a darab egy redukált, lecsupaszított rendszer szerint működik, elég radikális választás. Több meghívást kaptunk külföldi fesztiváloktól: voltunk Berlinben, Belgrádban, és az ősszel megyünk Koppenhágába, majd ismét Berlinbe. Nagy örömünkre a Trafó is helyet ad az előadásnak, elég nagy az érdeklődés, ami a díjnak és a dunaParton való részvételnek is köszönhető.

rap: Lesz premiered is ősszel a Trafóban. Kikkel készül és miről szól a Dar Winners?

HJ: A Bodyscape csapata 2012-ben találkozott először Pannonhalmán, egy Park in Progress nevű rezidencia­sorozat keretében. Itt ismertük meg Belgiumban élő alkotótársainkat, Damien Pairon videoművészt és Stephane Kozik hangszobrászt, akikkel 2013-ban kezdtünk el dolgozni ezen az előadáson. A Dar Winners demokratikus felállásban készül: nincs rendező, koreográfus, együtt hozunk döntéseket, ami sokszor nem könnyű, és lassabb, de biztosabb.

rap: Mikor lesz a bemutató, és mik a későbbi tervek a produkcióval?

HJ: Október 8–9-én mutatjuk be az előadást a CAFe Budapest keretében a Trafóban. Sok helyen szeretnénk játszani, témáját és műfaját tekintve színházon kívüli helyszínekre is illeszkedik.

rap: Mi a legérdekesebb ebben a munkában neked?

HJ: Nagyon fontos jellemzője a projektnek, hogy folyamatos interakcióban születik, a három alkotóelem (tánc, hang, videó) egymással analóg kapcsolatban van. Ettől a szoros egymásrautaltságtól egyedi világ keletkezik, mely nem tánc, nem színház, nem koncert, hanem valami ismeretlen, számunkra nagyon izgalmas forma, mely rímel napjaink virtuális valóságaira.

rap: Milyen helyen van nemzetközi szinten a hazai kortárs tánc szerinted? Mi az, ami itthon lendületet, rangot adhat a műfajnak?

HJ: Nemzetközi szinten nagy a magyar táncosok és alkotók híre: bárhova megyünk, mindenhol ismernek magyar szakmabelit, együttest, iskolát. Itthon eleve kisebb az érdeklődés a tánc iránt, kevés helyen lehet közönséget építeni egy fiatal csapatnak. Főleg a vidéki játszóhelyek hiányoznak szerintem. Jó lenne egy előadást nemcsak Budapesten játszani. Hosszabb élete lehetne egy-egy darabnak, ha lennének vidéki turnélehetőségek.

rap: Van szerepálma egy kortárs táncosnőnek?

HJ: Inkább alkotóként vannak még meg nem valósított ötleteim.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.