frissítve: ELMARAD A Melvins visszatér

  • 2015. szeptember 21.

Snoblesse

frissítve: a koncert ELMARAD. Az ortopéd, lassú rock élő legendái újfent Budapesten.
false

Az amerikai zenekar, minden belassult metálos örök kedvence, Kurt Cobain valahai példaképe idén már 32 éve van a pályán, és tavaly a huszonvalahanyadik lemezét jelentette meg. Ám míg a legtöbb rockzenekar ilyenkor már rég a szépen kikövezett utakon szeret csak zötyögni, addig a Melvins rendíthetetlenül új és új formákban prezentálja változatlanul ortopéd dalait. A koncerteken és a stúdióban is rendre változik a felállás: a tavalyi Hold It Inen például a Butthole Surfers két tagja segítette ki a zenekar szívét és lelkét jelentő Buzz Osborne/Dale Crover párost egy lenyűgöző, az experimentális metál keretein belül akár behízelgőnek (urambocsá: slágeresnek) is mondható lemezen, de ez már a múlt, a Melvins jelenleg ismét a Big Business-szel turnézik, vagyis abban a kétdobos felállásban, amellyel már láthattuk őket Budapesten 7 évvel ezelőtt. Zseniális koncertzenekarról van szó, a legpunkabb metálbandáról vagy a legsúlyosabb punkegyüttesről, akiket muszáj megnézni most is, amikor még mindig csúcsformában vannak.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.