Rakosi60@neprajz.hu

  • 2012. március 7.

Snoblesse

Rákosi-merchandise: mivel ajándékozta meg a dolgozó nép a 60 éves Rákosi Mátyást? A Néprajzi Múzeum kiállításán kiderül.


Hatvan évvel ezelőtt, 1952. március 9-én töltötte be hatvanadik életévét Rákosi Mátyás. A jeles alkalomból ünneplőbe öltözött a Néprajzi Múzeum mai épülete, és megtelt a dolgozó nép születésnapi ajándékaival. Hímzett és szövött textíliák, kerámiák, fa- és szarufaragások, karikás ostorok, népviseletes babák, díszalbumok, valamint a dolgozó nép különböző gépeinek és szerszámainak kicsinyített másai gyönyörködtették a látogatókat, akik közül alighanem csak kevesen sejthették, hogy a hetvenedik születésnapját Sztálin legjobb magyarországi tanítványa már jóval szerényebb körülmények között, karikás ostorok és népviseletes babák nélkül fogja ünnepelni. A március 25-ig látogatható tárlat a Néprajzi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiből válogatott műtárgyak segítségével idézi meg az épület történetének hajdani „sztárkiállítását”.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.