 Fotó: Sióréti Gábor | |
„2004 előtt nem volt szólózenekarom, mindenkivel szívesen zenéltem. És akkoriban sokkal több lemez is készült. Lehet, hogy úgy tűnik, sokat kalandoztam, de vissza-visszatérek oda, ahonnan elindultam. Erről szólt most a népzenei gyűjtőutam is az erdélyi Mezőségen, ahonnan negyvenórányi filmanyaggal tértem haza” – nyilatkozta a Narancsnak Szalóki Ági (a teljes interjú itt), s mesélt a kallódásveszélyes évekről, melyeket szerencsére már rég maga mögött hagyott. Amit viszont nem hagyott maga mögött, az a nevével fémjelzett trió, melynek repertoárjában megférnek egymás mellett a magyar és nem magyar, ámde nagyon szerelmes dalok, a népies és urbánus hagyományokat tükröző szerzemények, a megzenésített versek és Karády-feldolgozások, valamint a fado, a szefárd zsidó és a cigány dallamok.
