Vagány históriák – 50 költő, 50 portré

  • 2012. augusztus 17.

Snoblesse

Buli utolsó rímig. Költők élőben, vetítve, ülve, állva, valamint fröccs, félhomály és romkocsma.


Augusztus 20-án a romkocsmák félhomályához szokott költőké, slammereké és a mindkét csapathoz tartozó merengőké a Gozsdu Manó Klub. A bulihoz vezető út vetítéssekkel, felolvasásokkal és költészettel van kikövezve: először is (18.00) romkocsmaszakértők beszélik meg – szigorúan kötetlenül – a romkocsmák folyamatosan táguló univerzumának sajátosságait, majd (19.00) hatvan percben hat költő (Csobánka Zsuzsa, Izsó Zita, Kukorelly Endre, Schein Gábor, Simon Márton és Térey János) jut szóhoz és 10-10 perces felolvasási lehetőséghez. Miután a költők kifogytak a szóból (vagy lehet, hogy ez ellentmondás?!), tehát 20.30-tól költőket lehet nézni fotográfiákon – indul  Bach Máté fotográfus Vagány históriák című költőportré-sorozatának vetítése. És végül (22.00) jönnek a slammerek: Simon Márton, Indiana és Színész Bob rímeivel indul a buli, melynek jó hangulatáért Elliot a Tilosból szavatol.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.