Vagány históriák – 50 költő, 50 portré

  • 2012. augusztus 17.

Snoblesse

Buli utolsó rímig. Költők élőben, vetítve, ülve, állva, valamint fröccs, félhomály és romkocsma.


Augusztus 20-án a romkocsmák félhomályához szokott költőké, slammereké és a mindkét csapathoz tartozó merengőké a Gozsdu Manó Klub. A bulihoz vezető út vetítéssekkel, felolvasásokkal és költészettel van kikövezve: először is (18.00) romkocsmaszakértők beszélik meg – szigorúan kötetlenül – a romkocsmák folyamatosan táguló univerzumának sajátosságait, majd (19.00) hatvan percben hat költő (Csobánka Zsuzsa, Izsó Zita, Kukorelly Endre, Schein Gábor, Simon Márton és Térey János) jut szóhoz és 10-10 perces felolvasási lehetőséghez. Miután a költők kifogytak a szóból (vagy lehet, hogy ez ellentmondás?!), tehát 20.30-tól költőket lehet nézni fotográfiákon – indul  Bach Máté fotográfus Vagány históriák című költőportré-sorozatának vetítése. És végül (22.00) jönnek a slammerek: Simon Márton, Indiana és Színész Bob rímeivel indul a buli, melynek jó hangulatáért Elliot a Tilosból szavatol.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.