Liszt magyar rapszódiáinak forrásai után kutakodik mind a nép-, mind a népies zenében a Jánosi Együttessel karöltve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszaka – hogy mire jutottak, kiderül a Széchenyi téren előadott hangszeres-énekes műsorukból, mely egyben az ötödik Esztergomi Liszt Hét nyitórendezvénye is. Liszt Ferencnek van már szobra Esztergomban, így még egy szobor állítása érdemben nem sokat dobott volna az esztergomi bazilika felszentelésére misét komponált géniusz kultuszán. A Liszt-hét azonban több szoborral is felér; egy héten át Lisztről szólnak a koncertek, melyek elsősorban a zeneszerző kevéssé ismert egyházi muzsikáját hívatottak közelebb hozni a közönséghez. Király Csaba orgonahangversenye, Konyicska Renáta zongorahangversenye, a ferences templom kórus- és orgonahangversenye, Nicholas Clapton dalmesterkurzusának záró hangversenye, illetve a Ránki család (Klukon Edit, Ránki Dezső és Ránki Fülöp) zongorahangversenye mind ezt a célt szolgálják. És hogy ne csak felsorolásból álljon az ajánló, idézzük itt Brahms levelének Liszt nagyságáról értekező részletét: „Hogy milyen példátlan vonzerőt gyakorolt Liszt a nőkre, gyakran borzongva láttam. És ez öregségére sem hagyott alább… Lovagiassága volt az egyik tulajdonsága, ami a női nemet hozzá vonzotta – s egyben bizonyíték volt nemes jellemére… Sajnos túl gyakran láttam, hogy zaklatták a nők, az ember azt gondolhatta volna, felcserélődtek a szerepek."
